Átalakítják a nyugdíjrendszert
Dolgos ülésnapokkal zárja az évet az Országgyűlés. Hétfőn hét új törvényt is hozhatnak, teljes egészében átalakíthatják a magánnyugdíjrendszert. Ennek közösségi előnyei és egyéni hátrányai lesznek. A gondatlan államtitoksértőket ezentúl nem fenyegeti börtön, hacsak nem voltak jogosultak a titkos adatok kezelésére. És felállhat a korrupcióellenes hivatal is.
Elérkezett az év utolsó parlamenti hete. Hétfőn hét, a kormány számára fontos törvényjavaslatról is határozatot hozhat a parlament, ezek közül a legtöbbeket a magánnyugdíjrendszer átalakítása érintheti, de hasonlóan jelentős lehet az antikorrupciós törvénycsomag is.
Egyéni hátrányok, közösségi előnyök
Az előbbi komoly változást jelent a magánnyugdíjrendszerben - az eddigi pénztári rendszert biztosítóivá alakítaná át a kormány, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. A kormány indoklása szerint a cél az öngondoskodás és a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságának a megteremtése, ennek érdekében 2013-ig a jelenlegi magánnyugdíjpénztárak zárt körű részvénytársaságként működő biztosítókká alakulnának át.
Ezzel megváltozik a kifizetés rendje is, a magánnyugdíjszámlán keletkezett megtakarításokat csak bizonyos összeghatár alatt lehet majd egy összegben felvenni. Erre a javaslat szerint csak akkor lenne lehetőség, ha a felhalmozott követelés alapján megállapítható, egy életre szóló járadék összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 5 százalékát. Az ezt meghalladó felhalmozás esetén kizárólag kétféle járadéktipus, a garantált összegű, illetve az inflációkövető között választhat a magánnyugdíjpénztári tag.
Megszűnik a magánpénztárakban felhalmozott tőke örökölhetősége is, illetve azt csak a szerződésben megnevezett kedvezményezett örökölheti, és csak akkor, ha a magánnyugdíjas még a felhalmozási időszakban meghal. Ha már megkezdődött a járadékfizetés, a befizetett összeget csak a társjáradékos kaphatja meg, és ő is csak járadék formájában. Minden egyéb esetben a magánnyugdíj-biztosítói befizetések az államra, illetve az állami nyugdíjalapra szállnak át. Összességében tehát a közösségi előnyökért fizetünk egyéni hátrányokkal. (A javaslat teljes szövegét itt olvashatja .pdf-ben [1].)
Megvédik a korrupciót bejelentőket
Az antikorrupciós csomag a leköszönő igazságügyi miniszter, Draskovics Tibor hagyatéka. A javaslat értelmében felállítanák a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt (KKH), megteremtenék a közérdekű bejelentés intézményét, ezzel párhuzamosan a bejelentővédelmet, valamint etikai szabályrendszert alkotnának a közszolgálatban.
A KKH elnökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök együttesen jelölné, és a parlament választaná meg hat évre. A KKH a tisztességes eljárás követelményét sértő cselekmények esetében vizsgálati jogkörrel rendelkezik majd, illetve ellátja a közérdekű bejelentést tevő munkavállalók védelmét is.
A bejelentővédelem jegyében a hivatal anonim módon kezeli a bejelentők adatait, illetve ha a bejelentéssel összefüggésben bármilyen hátrány éri a bejelentőt, jogi képviseletet biztosít számára, és a jogvita idejére anyagi támogatást is nyújt. (A javaslat teljes szövege .pdf-ben [2].)
Egyszerűbb anyakönyv, alkalmi munka
Hétfőn szavaznak az anyakönyvi eljárásról is, melynek célja az elektronikus nyilvántartás erősítése, valamint az anyakönyvi rendszer ügyfélközpontú átalakítása. Így a jövőben például bármelyik anyakönyvvezetőnél kezdeményzehető lesz a névváltoztatás, illetve kérhető az anyakönyvi kivonat.
Zárszavazásra kerül az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat is, amellyel kiváltanák a sok visszaélésre alkalmat adó alkalmi munkavállalói kiskönyvet, egyben egyszerűsítenék az alkalmi munkavállalók alkalmazását is. A nyilvántartást a jövőben teljes mértékben online-ná teszik.
Gondatlanul is sérthetünk államtitkot
Zárószavazás lesz még a pénzügyi javaslatcsomagról is, melynek fő eleme a thm maximalizálása, továbbá döntenek a nemzeti drogstratégiáról és egyes egészségügyi törvények módosításáról is.
Amennyiben a parlament elfogadja a házszabálytól való eltérést, döntés születhet a titoktörvény módosításáról is. A javaslat egyrészt összhangba hozná a hazai szabályozást az EU-s és NATO-szabályokkal, másrészt a titokkezelésre jogosultak kivételével csak az államtitkot szándékosan nyilvánosságra hozókat büntethetnék a jövőben, a gondatlan elkövetőket nem. (A törvényjavaslat szövege .pdf-ben [3].)
