Normális polgári értékrend
Bölcs gondolat, megegyezés volt hajdanán Kecskeméten, hogy négyévente felváltva adták a város vezetőit a katolikusok és a reformátusok. Mivel mindkét feleket népes és erős volt, egy normális, a józan polgári értékrenden alapuló megállapodás elhárította a felesleges vitákat, a pusztító pártütést és az elöljáróság a fejlesztésre, a gondok orvoslására koncentrálhatott. A rendszerváltoztatás után is kialakult egyféle megegyezés a történelmi egyházakkal, amely kölcsönös előnyökön alapult, és például az intézményfejlesztéseket kitűnően szolgálta.
- Ilyen tradíciókra építve, hogy ítéli meg az egyház és az önkormányzat viszonyát dr. Zombor Gábor polgármester?
- A múlt is kötelez, de úgy látom, hogy a közgyűlésbe választott képviselők, a többséget adó pártok állásfoglalásai, ideológiája ugyancsak pozitív, építő, segítő a történelmi egyházak vonatkozásában. Formálisan és informálisan is korrekt a viszony. A város évente gyarapodó mértékű támogatást hagy jóvá a költségvetésben, a felekezetek támogatására. Ezt pályázattal lehet igényelni és megszerezni. Figyelembe vesszük ugyanakkor a hitközségek vezetőinek véleményét, kérését. Nem lehet, és nem is volt konfliktus a pénzek elosztása ügyében.
- Milyen hosszabb távú, koncepcionális elképzelések határozzák meg az intézményfejlesztési programot?
- Nem tudok most említeni konkrét dokumentumot, amely 5 vagy 10 évre kijelöli az együttmunkálkodás főbb szempontjait. Annyi azonban biztos, hogy Kecskemét az egyházi oktatás egyik fővárosa. A bölcsődétől az egyetemig, a kisiskolától a szakiskoláig igen változatos a struktúra, és folyamatosan bővül az átadott létesítmények köre. 2009-ben például, egy óvodaszárnyat vehetett át a Katolikus Egyház a Széchenyivárosban. Igyekszünk segíteni, hogy az átadás-átvétel minden esetben a lehető legegyszerűbben menjen, és az egyház az intézmények újraindításánál ne kerüljön versenyhátrányba. Nem adakozás ez a részünkről, hiszen az egyházi áldozatvállalással a város terhei csökkennek. Szerencsére büszkén mondhatom, csak jó híreket kapunk az átvett intézményekről, jellemző a túljelentkezés is, és általában megelégedéssel szólnak a szülők az oktató-nevelő munkáról.
- A hivatalos aktusokat jól kiegészítik az informális találkozók, a bizalmi párbeszédek is.
- Nyugodtan állíthatom, hogy felhőtlen, jó viszony jellemzi az együttmunkálkodást, nemrégen dr. Bábel Balázs, egyházmegyénk érsekének meghívására találkoztunk Kalocsán a város illetékes vezetőivel. Megismerhettük az egyházmegye terveit, céljait, nehézségeit. Megcsodálhattuk az érsekség kincseit, nemzetmentő áldozatát, kultúrát, közművelődést pártoló tevékenységét. Természetesen visszahívtuk és várjuk is a káptalant hasonló kecskeméti egyeztetésre. De azt sem tagadhatom el, hogy egyes konkrét ügyekben is mindenkor bizalommal jöhetnek hozzám az egyházi vezetők, a jogszabályi kereteken belül mindig figyelemmel kísérjük az ügyeiket, és segítünk, ha lehet.
- Persze az anyagi gondok az önkormányzatot is szorítják, mindenre nem jut pénz…
- Aki Kecskeméten sétál, könnyen felsorolja, hogy hol lenne nagy szükség a segítségre, hiszen feltétlenül megújításra vár a Piarista templom barokk épülete és a monumentális Nagytemplomunk. Ez utóbbinak a rekonstrukciója milliárdos nagyságrendű munka, amelyet feltehetően sem az egyház, sem a város nem tud felvállalni. Pályázati úton kell majd megteremteni a megoldást.
- Mi van a katolikus temetőkkel? Ha eladják a Budai útit, abból is tetemes összeg fut be a kasszába…
- Egy temető felszámolása mindig nagyon kényes, bonyolult procedúra. Sok ember érzékenységét bántja, az azonban biztos, hogy mi a hivatali ügyek intézésénél minden alkalommal nagy odafigyeléssel, körültekintéssel támogattuk a műszaki előkészítést, az adminisztratív feladatok elvégzését. Meggyőződésem, hogy néhány éven belül ott olyan pénzösszeg szabadulhat fel, amely meg fogja gyorsítani a Nagytemplom megfiatalítását, és egyéb értékeinek megmentését is.
