A díszműüvegezés mestere
Holtság Károlynak, az üvegfestés és díszműüvegezés kiváló kecskeméti mesterének valamennyi kiemelkedő munkáját felsorolni szinte lehetetlen vállalkozás lenne. Hiszen az Országházától a Gresham Palotáig, a Marosvásárhelyi Kultúrpalotáig, sok közismert épület ablakainak felújítására vállalkozott, továbbá számtalan templom, kápolna és imaház megszépülése mutatja Isten áldotta tehetségét. Mostanában mégsem elégedett.
– Sajnos azt kell mondanom, hogy Bács-Kiskun megyében nem sok dolgom akadt az utóbbi időben. Pedig rengeteg – többnyire egyházi tulajdonban lévő - műemléki épület díszüveges ablaka szorul felújításra. Hiszen az ólmozások elöregedtek, s a korszerű hőszigetelésük sem mellékes szempont, az egyre emelkedő a fűtési költségek miatt. De nincs pénz ezeknek a gyönyörű ablakoknak a felújítására. Amikből előbb-utóbb egyszerűen kipotyognak az üvegek, az elöregedett rögzítések miatt – ahogy az a Kecskeméti Városházán jól megfigyelhető -, akkor pedig, azokat újra le kell majd gyártani, ami természetesen sokkal drágább az állagmegóvásánál – nyilatkozta kiadványunknak Holtság Károly.
- Tapasztalataink szerint, a régi templomok rekonstrukciójához legtöbben különböző pályázatok elnyerésével igyekeznek anyagi fedezethez jutni.
- Így igaz, de tegyük hozzá, hogy ezeknek a pályázatoknak a megírásán nem szabad spórolni. Ha én egyházi vezető lennék, a legjobb pályázatírókat fogadnám fel, vagyis olyan profi szakembereket, akiknek a közreműködésük szinte garancia az előnyös elbírálásokhoz. A másik megoldás a műemlékeink megmentésére – ezt már többször nyilatkoztam -, egy-egy olyan agilis civil szervezet, amilyen például a kecskeméti Porta Egyesületet. Számtalan egyházi létesítmény építésére és felújítására vállalkoztak sikeresen az elmúlt években a „portások”, adakozásokból, összefogással teremtve meg az anyagi feltételeket. Tőlük az idén is kaptunk két megrendelést: a kékesdi új templomhoz és a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ felújított épületéhez kértek díszüveges nyílászárót. Ha a Porta Egyesülethez hasonlóan, a megye más településein is lenne, aki összefogja a helyi erőket, mozgósítja a vállalkozókat, akkor sokkal könnyebben meg lehetne menteni az enyészettől értékes műemlékeinket.
- Tavaly még arról beszélgettünk, hogy nem csak a régi épületek felújításánál igénylik ma már a díszműüvegezést, hanem egyre több új iroda, hotel, étterem, lakóház kivitelezésénél is.
- Kétségtelen, hogy egyre többen felismerik az ólomüvegnek azt a szépségét, ami mindenhol kellemet sugároz. Azt a varázslatot, ahogy behozza a belső helyiségbe a napsugarakat, mindig más ruhába öltöztetve a formákat, és mindig kellemes hangulattal töltve meg a teret. Ugyanakkor a technikai fejlődés is folyamatos a mesterségünket illetően, hiszen a kézimunkák nagy részét felváltották a gépek, s az új követelmények – amilyen például a hőszigetelés – új technológiák kialakulását eredményezték. A gond napjainkban inkább az, hogy a gazdasági krízis miatt, egyre kevesebben vágnak bele ingatlanépítésekbe, új beruházásokba, fejlesztésekbe. Ugyanakkor egyre vérlázítóbb az a gengszterizmus, amit egyes építési vállalkozók manapság megengednek maguknak.
- A körbetartozásokra gondol?
- Igen. Sajnos nekünk is több millió forintos, behajthatatlannak tűnő kintlévőségünk van. Mert mindig az alvállalkozó az - az én cégem, speciális jellegénél fogva ilyen –, aki futhat a pénze után. Különösen, ha már akkor tudja a fővállalkozó, hogy nem fog kifizetni, amikor megrendeli a munkát. Így teljesen lezüllesztik a magyar építőipart. Véleményem szerint, nagyon kemény törvények kellenének ahhoz, hogy ezek az áldatlan állapotok végre megszűnjenek.
