Több bölcsis kell a fellendüléshez
Bár évről évre szerényen bővül a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon, még mindig nagy elmaradásban vagyunk Európától. A közszférában januártól kötelező a gyesről, gyedről munkahelyükre visszatérőket részmunkaidőben foglalkoztatni a gyermek hároméves koráig, de közben a bölcsődék fenntartását segítő támogatás csökken.
Míg az Európai Unióban a bölcsődés korú gyermekeknek átlagosan 28 százaléka részesül intézményi ellátásban, addig Magyarországon mindössze 7 százalékuk - derül ki a KSH adataiból.
A bölcsődei ellátás elérhetősége szoros összefüggésben van a nők foglalkoztatottságával: Skandináviában az 50 százalékot is eléri a bölcsődés korú gyermekek ellátási aránya, a nők foglalkoztatottsági aránya pedig 70 százalék fölötti, míg Magyarországon 50 százalék körül alakul.
Méregdrága magánbölcsik
A helyhiányra részben megoldást kínáló magánbölcsődék átlag 60-80 ezer forintos havidíjat kérnek, de olykor így is a szülőre marad egy-két kisebb tétel, például a pelenka és a popsitörlő biztosítása. Az önkormányzati intézményekben hivatalosan csak az étkeztetést kell a szülőknek fizetniük. A magánbölcsőde nyilvánvalóan megfizethetetlen a legtöbb család számára, ez pedig gátolja elterjedésüket: a hazai bölcsődei férőhelyek 93,5 százalékát az önkormányzati intézmények, 3 százalékát alapítványok adják, és csak a fennmaradó szerény rész a magán fenntartású intézmény.
A gyermekgondozási intézmények egyértelműen kedvezően befolyásolják a szülés utáni munkavállalást, azonban a munkahelyteremtésben betöltött pozitív szerepük ellenére az állam idén közel 10 százalékkal 494 100 forintra csökkentette a bölcsődében ellátott gyermekek után járó normatívát. Pedig a normatíva korábban sem fedezte az ellátás felét sem. Az intézkedéssel körülbelül 1,5 milliárd forintot \"spórol meg\" a költségvetés.
Ha a fenntartás állami és önkormányzati forrásai szűkülnek is, a következő években tovább bővülhet a bölcsődék kapacitása. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az uniós források igénybevételével a már megkezdett és a most kiírandó pályázatok révén 2013-ig mintegy 7800 bölcsődei férőhely létrehozása várható. A 2010. április 30-a után születő gyermekek esetében háromról két évre rövidül a gyes, vagyis az új férőhelyekre szükség is lehet.
130 százalékos kihasználtság
A bölcsődei férőhelyek száma a legújabb, 2008 végi statisztikai adatok szerint 25 937 volt, 4 százalékkal növekedett egy év alatt. A beíratott gyermekek száma 5,4 százalékkal 33 726-ra nőtt; vagyis a férőhelyek kihasználtsága körülbelül 130 százalékos. A legtöbb új intézményt az elmúlt években a gazdaságilag legfejlettebb közép-magyarszági és közép-dunántúli térségben adták át, miközben a Dél-Dunántúlon még csökkent is számuk.
A költségvetési törvény idén 4,35 milliárd forint támogatást biztosít bölcsődék, közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztéseire, továbbá közösségi buszok beszerzésére - tudta meg a Napi Önkormányzati Minisztériumtól. Ennek az összegnek azonban csak kisebb része szolgálja a bölcsődei férőhelyek bővítését.
Inkább az óvódai ellátás fejlesztésére köti le a forrásokat, hogy a közoktatási törvény módosításával a törvény előírta a helyi önkormányzati intézményfenntartóknak, hogy 2008. szeptember 1-jétől - amennyiben szülői igény van rá - minden harmadik életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára, 2011. szeptember 1-jétől pedig minden harmadik életévét betöltő gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást.
A fejlesztési források megoszlása jelentős eltérést mutat. Míg például Zuglóban tavaly ősz óta 60 férőhellyel, mintegy 10 százalékkal bővültek a bölcsődei kapacitások, és az 54 millió forintos fejlesztésre csak saját forrás állt a rendelkezésre, addig a soproni Zöld Ág Bölcsőde tavasszal átadandó új, 24 férőhelyes egységének bővítési költsége 55 millió forint, aminek 90 százalékát uniós támogatásból teremtik elő.
Szükségmegoldás a kisebb településeken
Némileg javít a helyzeten az egységes bölcsődék-óvódák megszervezése, amely szeptembertől lehetséges a tízezer fősnél kisebb településeken, ahol a jogszabály nem írja elő önálló bölcsőde fenntartását; már 71 ilyen intézményről tudunk - mondta el Kovács Erika, a Oktatási és Kulturális Minisztérium szakreferense.
Az intézmények életre hívása tulajdonképpen szükségmegoldás volt, hiszen számos kisebb településen a gyerekek alacsony száma miatt nem volt lehetséges külön óvodai és bölcsődei csoport indítása. Korábban ilyen esetben ugyancsak működhetett egy épületben óvódai és bölcsődei ellátás, de számos kérdésben más szabályozás volt érvényes, így az új formula egyszerűbb és takarékosabb megoldást jelenthet.
A munkaügyi törvények tavaly őszi módosítása kedvez a részmunkaidős foglalkoztatás térnyerésének. Januártól a közszférában a gyes-ről, gyed-ről korábbi munkahelyükre visszatérőket saját kérésükre kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó új szabály a bírák kivételével minden állami foglalkoztatottra kiterjed.
