Napi evangélium - „Mindent jól cselekedett: a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet.”
Képgaléria
2010. február 12. – Péntek
Jézus eltávozott Tírusz vidékéről, és Szidonon át a Galileai-tóhoz érkezett, a Tízváros környékére. Ott egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrehívta őt a tömegből, ujját a fülébe dugta, majd nyállal megérintette a nyelvét. Azután föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effeta”, vagyis „Nyílj meg!” Erre megnyílt a süket füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt.
Jézus megparancsolta, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és azt mondták: „Mindent jól cselekedett: a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet.”
Mk 7,31-37
Elmélkedés:
Bármennyire is furcsának tűnnek, látványos eredményt hoznak Jézus mozdulatai. És a süketnéma ember számára ez a lényeg. Ő beszélni szeretne és hallani akarja mások beszédét. Jézus mozdulatai azt eredményezik, hogy megszűnik némasága és hallása is megjavul. A csoda azonban messzebbre mutat, mint a testi betegség megszűnése. Aki képes visszaadni a hallást, az képes arra is, hogy nyitottá tegye a szívet is Isten igazságának meghallására. S aki képes valakit megajándékozni a beszéd adományával, annak hatalma van ahhoz is, hogy az megbízást adjon az igazság hirdetésére. Mert miként semmiféle emberi nyomorúság nem akadályozhatja az isteni irgalmasság megnyilvánulását, ugyanúgy semmi sem állhat annak útjába, hogy az üdvösség örömhíre eljusson minden emberhez.
© Horváth István Sándor
