A WOJTILA HÁZ AKTIVISTA KÖRE ISMÉT ELKÍSÉRT EGY MAGÁNYOS EMBERT A SÍRIG

Kedden február 24-én újabb hozzátartozó nélkül elment testvérünket kísértünk el utolsó utjára, a kecskeméti köztemető ravatalozójától a névtelenek, magányosok parcellájig. Szomorú/megrázó, de fölemelő szolgálat ez. A délelőtt kilenc órakor kezdődő búcsúzáson a Wojtyla Barátság Központ aktivistái voltak csak jelen. Az imák, a versek ezúttal, Halasi Mihályné született Seres Mária lelkiüdvéért szóltak, aki 69 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, és szülei, minden bizonnyal szebb és tartalmasabb életet reméltek neki. Hogy miként élt?/miért nekünk, ismeretleneknek kellett eltemetnünk? Csak az Úr tudja! A sírjára tett virágok, koszorúk és mécsesek mind - az egyetemes emberi testvériség csodáját, örömét hírdették. Nyugodjon Marika békében, lelke a Jóistennél találjon nyugalmat!