ELNÖKI VIZIT: „Ez a ház a szegények szolgálatának nemes példája, köszönöm állhatatos és szeretetteljes munkájukat.”
Képgaléria
A látogatásra tisztelgésül eljött Michal Andrukonis, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint Marcin Sokolowski budapesti főkonzul. Jelen volt még dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, Farkas P. József, a Wojtyla-ház alapítója, igazgatója, Antal Géza pécsváradi apát, kékesdi plébános, Bárkányi Ernő, az intézmény lelki igazgatója, érseki tanácsos, dr. Horváth Zsolt, a városrész országgyűlési képviselője.
Az elnöki delegáció tagjai: Szabó György protokollfőnök, Landi Balázs személyi titkár, Zlinszky János elnöki meghívott voltak.
Az előre megadott időben, déli 12 órakor állt meg az elnöki Audi az Egressy utcában. Farkas P. József ügyvezető igazgató, alapító köszöntötte a közjogi méltóságot. A beszélgetés a Ház Szent (IV.) Károly-konferencia termében folytatódott. Az intézményvezető köszöntőjében bemutatta a Ház munkáját, elmondta, hogy naponta 120-130 ember kap meleg ételt, de a fő cél nem elsősorban az étkeztetés, hanem azt szeretnénk, hogy egy nagy család találkozna Wadowice nagy szülöttje, II. János Pál pápa emlékére létrehozott otthonban. Külön is kiemelte – utalva a köztársasági elnök úr civilekkel kapcsolatos nézeteire –, hogy a vendéglátólétesítmény teljes egészében Sólyom László által hangoztatott elvek szerint a polgárok, a civilek öntevékenységére, jó szándékára, szolidaritására épül. Az a közösség, amely létrehozta ezt az emlékhelyet, hatalmas építő erő, amely szerte az országban viszi a város jó hírét.
A lengyel vendégek, de az asztalnál ülő kékesdi, pécsváradi delegátusok is erről tanúskodhatnak.
Sólyom László első megnyilatkozásában örömét fejezte ki, hogy szemtől-szemben találkozhat azokkal, akikről már annyit hallott, akik megépítették és működtetik a Wojtyla Házat. Templomokat építenek és újítanak fel, többek között azt - a kékesdit -, amelynek az elnök úr a fővédnöke, személyes támogatója volt, és amely kecskeméti Porta Egyesület közreműködése nélkül nem épülhetett volna meg. Elmondta, hogy példamutatónak tartja ezt az összefogást és hangsúlyozta, hogy a fizikai és lelki közösségek ereje és hatása rendkívül fontos, és nélkülözhetetlen a társadalmi gondok megoldásában.
Ezt követően Michal Andrukonis, ideiglenes nagykövet vette át a szót. Beszédében áttekintette a lengyel-magyar kapcsolatok történelmét. Mint mondta, a közös múltra büszkék lehetünk. Beszélt a mai kapcsolatokról, a gazdasági, társadalmi együttműködésről is. Említést tett a Karol Wojtyla Barátság Központ létrehozásának és névválasztásának körülményeiről, a Kecskemét és Wadowice között létrejött partnervárosi kapcsolat megszületéséről.
Antal Géza kékesdi plébános, pécsváradi apát Sólyom László által is támogatott Szent Mihály templom történetét idézte.
„Tavaly januárban nagyon hideg volt; Farkas kerülgette a templomot: Farkas P. József volt az, de e farkas külső mögött ezúttal egy bárány szíve lakozott/zik. Elkapta Kékesden a „templomfertőzést”, Ezért fáradhatatlanul dolgozott, megmozgatott mindent és mindenkit, rengeteg segítséget szerzett… Ennek köszönhető, hogy a templom elkészülhetett. Utalt arra is, hogy a „templomfertőzés” többek között az elnök urat, dr. Sólyom Lászlót is elérte. A kis falu nagy tervéről hallva elvállalta az építkezés fővédnökségét és ezzel úgy erkölcsi, mint anyagi értelemben felbecsülhetetlen segítséget nyújtott. Antal apát beszámolt arról is, hogy karácsony előtt ők is nagy szeretettel jöttek Kecskemétre, 300 embernek elég kékesdi töltött káposztát hoztak a híres adventi, főtéri terített asztalra. Így is kifejezték hálájukat, szeretetüket a homokhátsági támogatóik iránt.
Dr. Bábel Balázs érsek atyát is szólásra kérték. Aki, miután köszöntötte a köztársaság első emberét, az általa is alapított Wojtyla Házról szólt, hangsúlyozva, hogy minél több hasonló intézményre lenne szükség az országban, akármennyire is előrehaladott a világ, Jézus is mondotta: szegények mindig is lesznek veletek. A szociális problémákat pedig nem lehet megoldani személyesség nélkül. Amikor karácsony előtt a jelenlévők közül többen beállunk ebédet osztani a rászorulóknak, annak szimbolikus üzenete is van: legalább ennyi figyelmünk legyen a rászoruló emberekre. A figyelemre bizony a táj is rászorul. Ismerem az egyházmegye útjait, és gyakran marasztal a sár, miközben pusztai templomokat, közösségeket látogatok.
Zombor Gábor, a fogadó város nevében mondta el véleményét. Megköszönte, hogy az elnök ellátogatott a Wojtyla Barátság Központba, abba az intézménybe, amelynek az érsek úr és a polgármester a fővédnöke és alapítója. A térségben sokfelé jár a vizitáló elnök. A látottak megmutatják az itt élők karakterét, igyekezetét, ambícióit, szorgalmát. A természetvédelem, az értékmegőrzés mindig is jellemző volt az itteni emberekre, ahogy a vállalkozó kedv is. Kecskemétet mindig a tolerancia és a szolidaritás városának nevezték, ahol a civilek, az egyház, és a hivatalos helyi hatalom az önkormányzat együttműködik. Amit itt tapasztal, az nagyon sok segítő közös munkájával valósult meg, és nyert el nemzetközi figyelmet. A Wojtyla Barátság Központ eszméi a városi helyi társadalom lelkének kifejeződései.
Farkas P. József igazgató élve az alkalom kínálta lehetőséggel néhány jogi törvényhozási, szakmai kérdésre terelte a szót.
Ettől az évtől a civil kezdeményezésű szociális intézményeket durvábban sújtják a megszorítások, az egyházi, állami és önkormányzati fenntartású intézményeknél. Ha a Wojtyla Házban – horribile dictu - megegyeznénk a gondozottainkkal, hogy alapítunk egy új egyházat (ami, ugye képtelenség) az állam örömmel 71,5 %-kal több támogatást adna étkezésenként az idejáróknak. Hogy miért? Nem tudjuk. És méltánytalannak is tartjuk ezt a törvényt. Jó lenne, ha elnök úr befolyását, szaktudását latba vetve, segítene a hibás gyakorlat megváltoztatásában. El szeretnénk érni, hogy ne tegyenek különbséget szegények és szegények között.
Sólyom László zárszavában elmondta: A korábbi országjáró túráin, látogatássorozatain nem mentek be a megyeszékhelyekre vagy a nagyvárosokba. Furcsa módon Kecskeméten két nagyon fontos helyet találtak, amelyik nem maradhatott ki a programból. A nagyhírű, magyar tulajdonú élelmiszer feldolgozó üzem, az Univer konzervgyár, valamint a Wojtyla Ház.
- Jó döntés volt ez, mert olyan példákat, olyan törekvéseket ismerhettem meg, amelyekről tudnom kell, ha az alföldi ember lelkiségét meg akarom érteni. – mondotta az elnök. Hozzátette: azért is jött a felebaráti szeretet otthonába, hogy köszönetet mondjon a Porta Egyesület Katolikus Munkacsoportjának, hogy Kékesden kisegítették az építőket és a fővédnököt; amikor megrekedt a templom építkezés 30 millió forintot gyűjtöttek össze, hogy föl lehessen szentelni az Úr Házát!
