Katona József Napok - már másfél évtizede Kecskeméten
Képgaléria
(KOVY) November elején ismét drámaíró szülöttére emlékezik Kecskemét. A 2007. évi események igazán sokrétűek és változatosak. Az idei kerek évforduló a Katona József Gimnázium 60. születésnapja, de Forrás Est, Bánk bán bemutató, Megyei Vers- és Prózamondó verseny, valamint számos koszorúzó, emlékező ünnepség is színesíti a rendezvénysorozatot. Az egyik ilyen - a város önkormányzata által szervezett program volt a születésnapon - a színház mellett lévő Katona József szobornál tartott ünnepség, ahol a szónok Bajtai Mária volt. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság helyi tagozatának elnöke - egyebek mellett - a következőket mondta: ...
"Itt vagyunk mindannyian, többnyire ugyanazok, ismerősök, barátok, harcostársak, kollégák, tanárok, és diákok. ... Sorjáznak városunkban is a rendezvények, méltatások, emlékbeszédek hangzanak el. Koszorúzunk megszokásból, a hagyományokat őszintén vagy kötelességszerűen követjük? Mi az, ami ismétlődik? Mi az, amihez visszatérünk megemlékezéseinkben? A tisztelet, a hűség és ragaszkodás, a hazaszeretet, a lokálpatriotizmus, a nemzedékek kapcsolódásának fontossága, éltető, továbbéltető ereje, büszkesége. ... Valóban Katona városa-e Kecskemét? Ismerjük-e, olvassuk-e még? Olvassuk-e eleget Katonát? Csak a Bánk Bánt tanuljuk, tanítják? S tanítják e még? Remélem Katona városában mindig is fogják tanítani. Régmúlt szerző vagy nagyon is aktuális költő és drámaíró Katona József? Kortárs költők Katonáról szóló tisztelgő versei, verssorai igazolhatják kétkedéseink jogosságát. ... Az eleven költőt, a drámaköltőt, nemzeti drámánk megteremtőjét, Shakespeare-jét a magyar tragédiának, aki megírta a homok isteni színjátékát, városa történetét, tervét a színházról, tanulmányát a magyar nyelvről és a játékszín költőmesterségről. Szatirikus vadásznaplót is írt, s megannyi ügyiratot, hivatali iratot, merthogy saját életével is példázta: "munkálkodó légy, nem panaszkodó és szedd rendbe magadat". ...
Fontosak a Katona napok, az intézmények, szervezetek összefogása. ... Megmérni az időt, az időket, hagyományainkat, erőinket, értékeinket. Keresni a felemelő, feltámasztó bizonyítékokat, példákat. Katona József élete és művei gazdag példatárral állnak előttünk. Hazaszeretetből, hűségből, erőből és kitartásból, szívósságból, szorgalomból, városszeretetből, történelemismeretből és történelemkutatásból, értékteremtő munkálkodásból. Különösen megkapó és ma is követendő példa lehet szülővárosa, "szülött helye" - ahogyan ő nevezi Kecskemétet - a város iránti tiszteletet, szeretet. ...
Nézzük, keressük katonát, olvassuk, figyeljük műveit, szavait és élete nehéz, szép példájából tanuljunk! Van mit számba venni, tanulni, van még mit felkutatni, kikutatni, pótolni, felújítani, újjászervezni, kiegészíteni és folytatni!" ... - mondta a városi megemlékezésen Bajtai Mária.
A Katona József születésének 216. évfordulóját ünneplő kecskeméti Katona Napok folytatásaként szerdán a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban felolvasó versenyt rendeznek, pénteken pedig Heltai Nándor képekkel, hangfelvételekkel illusztrált előadását hallgathatják meg az érdeklődők a Katona József Emlékházban. Ugyanitt kiállítás nyílik Bánk bán színházi plakátokból, a Katona József Könyvtár pedig Bánk bán kiadásokat mutat be gyűjteményéből.
KATONA JÓZSEF életrajza
(1791-1830)
A nagy nemzeti drámák megalkotója, aki nem érhette meg művének sikerét és az elismerést. Életéről nagyon keveset tudunk. Halk zárkózott ember volt. Értékeit még környezete sem vette észre.
ÉLETE: Kecskeméten született, iparos családból. Apja takács, és ő az egyetlen a családban, aki tanul, de nem nem fordít hátat szüleinek. Apja a Piarista Gimnáziumba íratja Kecskeméten, Szegeden és Pesten. Ugyanitt filozófiát kezd tanulni majd átmegy jogra és azt befejezi. Sokat jár ebbe a színházba (fordít, színészkedik). Szerelmes a fiatal Széppataki Rózába, későbbi Dérinébe. Ismeri és tanulmányozza Shakespeare műveit. 1814-ben pályázati felhívás jelenik meg a kolozsvári "Erdélyi Múzeum" című újságban, amelynek a szerkesztője Döbrentey Gábor. A pályázatba történelmi tárgyú tragédiát kérnek. Katona elküldi a Bánk Bánt, de a mű nem kerül a pályaművek közé. Ügyvédi vizsgát tesz, de összeköttetés híján nem tud érvényesülni. A szülők hívására 1820-ban visszamegy Kecskemétre, alügyész majd ügyész lesz. Az írást is lassan kezdi abbahagyni, mert az elhallgatás sérti. "Ha a madár látja, hogy hasztalan esik szárnyalása, élelem után néz és elhallgat". Kapcsolatot teremt Kisfaludy Károllyal, de nem lesznek barátok. Nem keresi a barátságot sem Kölcseyvel, sem Kazinczyval, sem Berzsenyivel. Műve 1820-ban megjelenik nyomtatásban, de az irodalmi közvélemény csak a 30-as években vesz tudomást róla. Első méltatói: Erdélyi János, Vörösmarty Mihály, Gyulai Pál és Arany János. A művet Erkel Ferenc zenésíti meg. Kecskeméti tartózkodása alatt megírja Kecskemét történelmét. 1830-ban hivatalába menet összeesik és szívrohamban meghal.
