Hazaérkezett a két pilóta
Megérkezett az új gépmadár Jakabszállásra tegnap délután. Floridából, Kanadán és Grönlandon át Jakabszállásig tartó út nem kevés meglepetést okozott a két tapasztalt pilótának. Elmondták, több nehézség is akadt az út során. Az óceán átrepülése ugyan nem minősül manapság nagy sportteljesítménynek, azonban ezt is több heti előkészület és számolás előzte meg, hiszen a víz felett nem lehet megállni tankolni. Másért sem, így folyadékot is csak minimális mennyiséget vittek magukkal. A legtöbb amit egyhuzamban levegőben töltöttek közel 6 óra volt az óceán felett. Ezt az időt szinte mozdulatlanul töltötték a pilóták, hiszen a hideg ellen kötelezően viselt védőruha behatárolta mozgásterüket. Ez pedig már maga a gép belülről, a levegőben. A négyüléses, két motoros gép hét órát képes egyhuzamban a levegőben tölteni, ez átlagos légköri viszonyok közt több mint 1200 kilométert jelent. A jakabszállási reptéren kisebb fogadó biztosság várta a pilótákat. Család, barátnő, barátok. Mindenki alig várta, hogy földet érjen a gép. Nem is csoda, hiszen a kapcsolattartás nem mindig volt egyszerű az út során.
„Szerencsére minden szállodában volt internet, így aztán folyamatosan tudtuk tartani a kapcsolatot. Mobil telefon hálózat több helyen nem volt, Grönlandon például egyáltalán nem, illetve az első óceáni szakasz előtt Guseway-ben nem találtunk olyan hálózatot amire fel tudtunk volna csatlakozni, tehát maradt az internet.”- mondta el Polyák László
Magát a repülést ugyan nem zavarta az a vulkáni porfelhő, mely miatt egész Európában légzárat rendeltek el, azonban a vulkán miatt három napos kényszerpihenőt kellett be iktatni.
„Semmilyen szinten nem befolyásolt minket, mert az egész felhőt keleti irányba vitte a szél, mi nyugatról érkeztünk, semmi baj nem történt. Az egész égbolt tiszta volt, semmi porfelhővel vagy ilyesmivel nem találkoztunk, amikor megérkeztünk Izlandra, annyiból befolyásolt minket, hogy le kellett szállni és nem tudtunk tovább indulni, mert a légterek le voltak zárva.”- mondta el Kocsonya Péter
Az otthon maradtak közül talán Pályák Lászlóné izgult a legjobban, volt is rá oka, hiszen volt egy nap amikor azt hitte, hogy fia lezuhant.
„Beszéltek arról, hogy valami kisrepülő lezuhant, két személlyel meg is haltak. Minden nap a tévét néztem, és nagyon izgatott voltam, a fiam párjával együtt, mert nem tudtuk, hogy mi van velük mikor repültek. Ráadásul Skóciában nem volt internet és csak egy sms-t tudtak küldeni.”- mondta el Polyák Lászlóné
A nem mindennapi útról és a pilóták fogadásáról részletesen a szerdai Városon kívül című magazinműsorunkban beszámolunk.
