Elképesztő ügymennyiség – precedens perekkel
Felgyorsítva
- Elképesztően soknak tűnik ez az ügymennyiség. Hogyan győzik? – kérdeztük dr. Kopasz Zsolt vezető ügyésztől.
- Szerencsére számos olyan eljárási lehetőség van ma már, ami az ügyek tárgyalásának felgyorsítását szolgálja. Ez olyan esetre vonatkozó törvényi lehetőség, amelynél a büntetési tétel nem haladja meg a nyolc évet, a cselekmény nem okozott halált és nem bűnszervezetben követték el. Nagyon egyszerűen fogalmazva, a vádló és a vádlott megállapodásáról van ilyenkor szó. Ha az elkövető beismerő vallomást tesz a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és például hajlandó az okozott kárt megtéríteni és ezt meg is teszi, akkor az ügyész közli a terhelttel – természetesen az ügyvédje jelenlétével – , hogy milyen büntetést vesz tudomásul, ahhoz képest, amit a büntető törvénykönyv az érintett cselekményre meghatároz. Ha sikerül megállapodnunk az általános ügyfeldolgozási határidőn, azaz 30 napon belül bíróság elé kerül az ügy, és gyorsan ítélet születik.
- Ezek az úgynevezett tyúkperek?
- Nem feltétlenül. De gyakran megesik, hogy például csalással, lopással nem csak a környéken, hanem az ország legkülönbözőbb részein károsít meg valaki becsületes polgárokat. Ha nem kerül az előbbiekben írt gyorsított eljárás keretei közé az ügye, akár több száz érintettet, tanút kell beidézni, utaztatni, ami rendkívül költséges és időigényes. Ne feledjük, a leghatékonyabb igazságszolgáltatás az, ha minél közelebb van időben a bírói ítélet az elkövetés időpontjához. Akkor nem enyésznek el a bizonyítékok, kevesebb a lehetőség a különböző manipulációkra, és a sértett is gyorsabban megnyugodhat, ha hamar igazságot szolgáltatnak neki. A lényeg, hogy az adott bűntényhez megtaláljuk a legoptimálisabb eljárási formát. Tavaly az ügyek 63 százaléka már gyorsított módon intéződött ügyészségünkön.
Nyomasztó adminisztráció
- Az évi nyolcezer büntetőügy azt sejteti, hogy kellő létszámú és nagyon jól felkészült ügyészi gárdával dicsekedhet.
- Nem hiszem, hogy talál ma hazánkban vezető ügyészt, aki azt állítja, hogy több jó szakemberre már nincs szüksége. Én sem állítok ilyesmit. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy képzettségüket, életkorukat, rátermettségüket, nyelvismereteiket tekintve egyaránt kiválóan megfelelnek kollégáim a szakmai kihívásoknak. A legnagyobb problémát – nem csak nálunk, hanem minden ügyészségen – az óriási adminisztrációs terhek jelentik. A megoldást egyfelől a bürokrácia észszerű mérséklésében, másfelől pedig, képzett jogi asszisztensek, ügyintézők alkalmazásában látom, hogy az ügyészeink csak a szakmai jellegű feladataikra koncentrálhassanak.
- Mennél bonyolultabb a világ, annál több szakma specializálódik. Bizonyára az ügyészségi szemlélet és struktúra is sokat módosult az elmúlt években, évtizedekben.
- Való igaz, hogy a klasszikus ügyészi metódus, amit a tankönyvek tanítanak, mára ugyancsak megváltozott. Ma már a nyomozás kezdetétől együtt kell élnie minden kollégámnak a ráosztott üggyel, s annak jellegétől függően kérheti a különböző területekre specializálódott ügyésztársak segítségét. Az igazságszolgáltatásban is alapvető az összehangolt csapatmunka, beleértve természetesen a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel való jó együttműködést is. Ugyanakkor bátran kell alkalmazni a törvény adta, új eljárási lehetőségeket. Az úgynevezett maffiapernél például, együttműködést ajánlottunk fel egy-két „közkatonának”: Ha segítenek felszámolni a bűnszervezetet, lebuktatni a főnökeiket, akkor velük szemben megszüntetjük az eljárást, vagyis nem gyanúsítottként, hanem tanúként állhatnak bíróság elé. Így is történt. Ez korábban kevéssé alkalmazott gyakorlat volt a magyar ügyészi metodikában.
A Zuschlag-ügy
- A csalással vádolt Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a napokban. Ez az ügy milyen újdonságokkal, tanulságokkal szolgált, miközben felgöngyölítették? Egyáltalán, elégedettek az ítélettel?
- A kérdésben megjelölt büntetőügy jogerősen nem ért véget, ezért részleteiben még nem lehet értékelni a tapasztalatokat. Az ügyészség képviselője a tárgyaláson a vádlottak döntő többségénél fellebbezést jelentett be, lényegében a kiszabott büntetések súlyosbítása érdekében. Ugyancsak élt ezzel a lehetőséggel a védők, illetve a terheltek jelentős része is. A végső szót, a cselekmények jogi minősítését a bűnszervezet megállapítását, illetve a büntetések tartamát érintően a Szegedi Ítélőtábla fogja kimondani. Bízunk abban, hogy a szigorúan szakmai alapon nyugvó ügyészségi jogi álláspontot az ítélőtábla is osztani fogja. A tanúságok levonására a jogerős bírói ítélet után lesz lehetőség. Annyi azonban már most elmondható, hogy az ügyben lefolytatott ügyészi nyomozás eredményes és hatékony volt, beigazolódott az, hogy szigorúan szakmai alapon eredményesen lehet élni a büntetőeljárási törvény által az ügyészségre ruházott hatáskörökkel. Ahogyan azt a bírói ítélet szóbeli indokolása is tartalmazta, nincs lehetőség arra, hogy jogon kívüli eszközökkel próbáljanak meg befolyásolni folyamatban lévő ügyeket. A büntetőeljárásokat a szakma szabályai szerint, politikamentesen, bátor kézzel le kell folytatni, az adott ügy tárgyát képező tényállásokat felderíteni, és ha a törvényi feltételek fennállnak a szükséges jogkövetkezményeket meg kell állapítani. Ügyészségünk a jövőben is hasonlóképpen kíván minden ügyben eljárni.
