Jó élni Bács-Kiskunban?
- Az új kormánypárt tervei szerint, a következő időszakban megerősödik a megyék pozíciója. Mit jelenthet ez?
- A mi megyénk a regionalizáció egyik vesztese volt. Az Államkincstár kivételével, az összes dekoncentrált megyei intézményt elvitték Szegedre, illetve Békéscsabára. Reményeink szerint, ezek a regionálissá fejlesztett állami intézmények visszakerülhetnek megyei szintre. Súlyosan érintett bennünket illetékbevételeink jelentős csökkentése, amit ugyancsak szeretnénk visszakapni. Igazi nagy vágyunk azonban, hogy követve az elterjedt nyugat-európai gyakorlatot, konkrét kompetenciákat delegáljon a megyékre a kormányzat. Franciaországban például, a közútfejlesztés, az állami utak egy részének fenntartása is megyei kezelésben van. A másik fontos kompetencia lehetne az egészségügyi alapellátás, vagy akár a kórházak fenntartása. De hasonló a helyzet a tömegközlekedéssel is, ami a legtöbb európai államban nem állami vállaltok, hanem a megyék feladata. Meggyőződésem, hogy lényegesen olcsóbban és jobb minőségben tudnánk fenntartani, mint a mostani tömegközlekedési vállalatok.
- Mi a helyzet a gazdaságfejlesztés terén?
- Bár 2013-ig nem lehet elvinni a régióktól a fejlesztési forrásokat, azt mindenképpen el kell érni, hogy gazdasági súlyának megfelelő arányban jusson Bács-Kiskunba forrás. Amíg ugyanis, az adóbevétel fele innen származik, addig a pénzeknek mindössze 20-30 százalék közötti aránya jut ide vissza, a források elosztásakor.
- Milyen tartalékokat mozgósíthat Bács-Kiskunban?
- Például a turizmust. Magyarországon azonban, ennek a nagyon fontos területnek tulajdonképpen nincs gazdája: nem létezik megyei szinteken szervezett turizmusfejlesztés, illetve turisztikai összefogás. Márpedig jól látható, hogy azokon a helyeken – államokban, tartományokban, megyékben – ahol ez jól működik, van egy központi, gazdaságilag is önálló lábon álló szervezet, amely összefogja az érintett vállalkozásokat, önkormányzatokat és más közreműködőket. Például Ausztriában Karintia így érte el, hogy 1987 óta, amikor a turizmus szervezését egy kézbe tették, megtizenháromszorozták a vendégforgalmat és a vendégéjszakák számát.
- Milyen módon lehet erősíteni a térség integritását?
- Olyan beruházásokat kell indukálunk és támogatunk, amelyek nem csak egy adott településnek, hanem egy nagyobb tájegységnek, vagy akár az egész megyének előnyt szereznek. Ezért mindenütt, ahol a megyének felelősségi szintje, intézménye vagy vagyona van, értékmentésbe kezdtünk. Komoly terveink vannak a turizmus területén, jelentős fejlesztések történnek az egészségügyben (igaz, hogy ennek helyszíne Kecskemét, de ez a megye lakosságának háromnegyedét érinteni fogja). Az identitásunkat leginkább úgy tudjuk erősíteni, ha elmondjuk sokszor, és bizonyítjuk tettekkel is, hogy Bács-Kiskun megyében jó élni.
- Mit tart az elmúlt négy év legnagyobb eredményének, és milyen tervei vannak a folytatásra?
- Szeretném, ha szakítani tudnék megyei elnök elődeim hagyományával, akik nem tudták befejezni az elkezdett dolgaikat, mert a következő ciklusra már nem kapták meg a lehetőséget. Még egy ciklust mindenképpen szeretnék végigvinni. A megyei közgyűlés munkájában az elmúlt négy év egyik legjelentősebb eredményének azt tartom, hogy az esetek döntő többségében mindvégig emberi hang uralkodott. Tudtunk összefogni, ha kellett, a költségvetésünket rendszerint az ellenzék is megszavazta, sőt, a személyemre is minden képviselőtársam igennel voksolt. Azt szeretném, ha a következő ciklus után visszatérnénk erre a kérdésre, és akkor már megőrzött munkahelyekről, lebetonozott utakról, megszépült településekről is beszámolhatnék.
