Az állatvédelemtől az ivartalanításig
- A világ több országában járt tanulmányúton, tanított külföldi egyetemeken is, tagja az Európai Állatorvos-sebész Szakkollégiumnak. Ilyen kitekintéssel, milyennek ítéli az állatvédelmet jelenleg hazánkban?– kérdeztük a neves szakembert.
- Egy társadalom állatvédelemi színvonalát alapvetően meghatározza, hogy az emberek többségének mit jelent egy családba kerülő élőlényről való gondoskodás, hányan tudják átérezni egy gazdátlanná vált állat sorsát – nyilatkozta lapunknak dr. Németh Tibor. - Ez múlhat a neveltetésünkön, de sajnos az aktuális anyagi helyzetünkön is. A különböző összehasonlítások helyett, inkább azt kellene hangsúlyozni, hogy minden országban meghatározó, milyen erős és következetes a társadalom véleményét tükröző állatvédelmi törvény. Ami annál progresszívabb, minél inkább elvonatkoztat attól, hogy az állat elleni bűncselekményt „csak” egy nem emberi élőlény szenvedte el. Ilyen téren jómagam a lehető legszigorúbb állatvédelmi törvények bevezetését és alkalmazását támogatom. A civil kezdeményezések pedig, ebben a tekintetben is nagyon sokat tehetnek hazánkban, hiszen egyrészt a törvényalkotás társadalmi kontrollját, másrészt a bűncselekmények felderítését segíthetik.
- Az egyesületi, alapítványi szinten működő menhelyek esetében, mit lát legnagyobb problémának?
- Jóllehet ezen a területen nem vagyok szakértő, a munkánk során azonban, számos menhellyel vagyunk kapcsolatban. Többségük sajnos borzasztóan nehéz anyagi körülmények között, gyakran teljesen magára hagyatva - intézményes vagy egyéni adományok hiányában – vegetál, szinte máról holnapra. Túlélésüket csak az önkéntes alapon dolgozó, állatszerető munkatársaiknak köszönhetik, akik néhány újságcikk vagy riport adta nyilvánosságon túl senkitől, semmilyen megérdemelt elismerést nem kapnak. Különösen nagy bajnak látom az egyéni támogatás elenyésző hajlandóságát hazánkban. Angliában például, nemcsak menhelyeket, de állatkórházak és rendelőintézeteket is tartanak fent jórészt magánszemélyek adományaiból. Ahol ingyen vagy nagyon csekély áron kínálnak orvosi szolgáltatásokat az arra igazoltan rászoruló embertársaink állatainak.
- Gondolom, ott is felvetődik az ivartalanítás fontossága.
- Persze, csakhogy nálunk az állatok szaporodásának korlátozása nincs intézményesítve, szabályozva, ami részben törvényhozási, részben állatorvosi, vagyis szakmai kérdés. Nincs ma annyi pénz a világon, amely elegendő lenne a korlátlanul szaporodó, gazdátlan macska vagy kutya populáció igényes ellátására (elhelyezésére, gondozásra, táplálására). Egy gazdátlan állat abban a pillanatban elveszti „eszmei értékének” legnagyobb részét, amint az utcára kidobják, hiszen csak családtagként tekintve, szerető társakkal körülvéve van értelme a társállatok tartásának. Sajnos gyakran az emberek is meggondolatlanul, felkészületlenül vállalkoznak állattartásra, és amint rádöbbennek az ezzel járó erkölcsi és anyagi következményekre, már késő. Nos, ezeknek a kivetett állatoknak kell méltó életet biztosítani, ami hosszabb távon ismét csak egy új családba való integrációval képzelhető el. Ebben az átmeneti időszakban létfontosságúak a menhelyek.
- A kecskeméti Mentsvár immár országos ivartalanítási akcióját szakmailag, állatvédelmi szempontból ígéretesnek érzi?
- A Mentsvár munkatársaival az egyetemi kar vezetése által szervezett állategészségügyi programban való részvételünk kapcsán kerültem először kapcsolatba. Ez a program abból a kölcsönös előnyök rendszeréből táplálkozik, hogy az egyetemi klinikákon folyó oktatási tevékenység elválaszthatatlan a betegellátástól, amely minél több és minél szerteágazóbb gyógyítást feltételez. A menhelyi kutyák kivizsgálása, röntgenezése révén, fogkő eltávolításban és ivartalanításban való részesítésével, az egyetemi hallgatók még több esettel találkoznak, így ez emeli az oktatás színvonalát. A programban csaknem valamennyi egyetemi klinikai egység részt vesz. A finanszírozást a kar saját bevételei fedezik, ehhez közvetlen állami alap nem áll rendelkezésre. Sajnos az egyetemi klinika mindennapi működtetése is teljes egészében saját bevételekből történik, ellentétben a nyugat-európai és tengerentúli országokkal. Ettől függetlenül, mi a jövőben folyamatosan tervezünk - az oktatási időszakokkal is harmonizáló - akciókat a Mentsvárral, és persze más menhelyekkel együttműködve.
