II. János Pál pápa barátja volt a wadowicei plébános
Kuba. Így szólította a jelenlegi wadowicei plébánost II. János Pál pápa – árulta el Ewa Filipiak polgármester asszony a személyes találkozó előtt egy kedves történetbe ágyazva. Mint mesélte, a pápa szülővárosában tett látogatásakor, amikor Jakub Gilről esett szó, azt mondta: „Nektek Gil plébános,de nekem csak Kuba.”
A feladat jelentőségéről, amelyet Jakub Gil a 20 ezer lelket számláló városban teljesít, sokat sejtet a településre látogató zarándokok milliót meghaladó száma. Amikor arra kértem a plébánost, hogy ossza meg velünk élete fontosabb eseményeit, kijelentette, hogy eddig eltelt élete 70 évének mindegyik napja egyformán fontos volt. S miután leszögezte, hogy a történelemhez különös vonzalom fűzi, úgy terelte a szót, hogy mire tiltakozhattam volna a témaváltás ellen, már a lengyel és magyar népet összekötő történelmi szálakat bogozta.
- Túléltem a második világháborút, a függetlenség elvesztését, az újrakezdést… 1956 októberében nagy reményt ébresztettek bennünk az akkori magyarországi események. Mindszenty bíboros és Nagy Imre számomra máig kiemelkedő személyiségek. S had említsek meg még egy magyart, aki meghatározó szerepet töltött be a lengyel nép életében! Ő Hedvig királynő, akiről kevesen tudják, hogy Magyarországról származott. Ennek az okos magyar hölgynek, igazi nagy királynak a nevéhez fűződik a Jagelló Egyetem újjáépítése is. Talán senki sem emlékszik már arra pontosan, honnan datálódik az, hogy a magyarokat a barátunknak tekintjük. De minden bizonnyal elősegítette a történelem számos mozzanata. Az biztos, hogy nagyon drukkoltunk nekik a kommunista rendszerrel való küzdelmük során is. Bár a magyar nemzet sokkal kisebb a lengyelnél, mi mégis felnézünk rá.
- Megtisztelő az a figyelem és szeretet, amit népünk iránt tanúsít.
- A legnagyobb bánatom, hogy Isten összekeverte a nyelveket! Erről is egy magyar-lengyel történet jut eszembe: egy lengyel bíborosról jegyezték fel, aki a XIX-XX. században élt. Egy alkalommal misére és prédikációra hívták Budapestre, és ő kiváló magyarsággal gyönyörű prédikációt tartott. Az emberek el voltak bűvölve, hogy ilyen nehéz nyelvet ígyen tökéletesen magáévá tett. A szentmise után fel is sorakoztak, hogy gratuláljanak a rendkívüli teljesítményhez, és megtudakolják, hogy ez miként lehetséges. Nagy csodálkozásukra azonban karjait széttárva lengyelül magyarázkodott a bíboros, és az egyetlen magyar kifejezés, ami elhagyta a száját a „nem értem” volt. Kiderült, hogy bár a prédikáció szövegét kifogástalanul megtanulta, egy mondatot sem tudott magyarul. II. János Pál ezt a leckét is jól megtanulta. Utazó pápaként tudta, hogy érdemes más nyelveket tudni, idegen kultúrákat megismerni. Nem kell minden nyelvet beszélni, de azét a nemzetét, amihez közelebb szeretnénk kerülni, érdemes elsajátítani.
- Honnan datálódik az ismeretsége Karol Wojtylával?
- 19 évvel volt idősebb nálam. Amikor 16 éves voltam, ő teológia előadóként rendszeresen találkozott a gimnáziumba járó fiúkkal. Ott voltam, amikor bíborossá avatták, majd miután 1963-ban pappá szenteltek, Wojtyla bíboros a közvetlen főnököm volt. Nagyon jó barátom, a krakkói metropolita, Stanislaw Dziwis bíboros is hozzájárult ahhoz, hogy ismeretségünk barátsággá nemesedett. Amikor már II. János Pálként a Vatikánban volt, és én 1998-ban Wadowicébe jöttem plébánosnak, megtudtam, hogy ez nem volt véletlen: a pápával történt konzultáció alapján történt így.
- Mit szeretne elérni wadowicei plébánosként?
- Arra törekszem, hogy aki ide érkezik, szavak nélkül is lássa, hogy ez a pápa városa.
- Wadowice rendkívül tartalmas partnervárosi kapcsolatokat ápol. Vannak-e ezeknek egyházi szintű megnyilvánulásai?
- Ezek a kapcsolatok inkább a polgármesteri hivatal szintjén jelennek meg, kevésbé a parókiával. Viszont a polgármester asszony segítségével el tudok látogatni a partnervárosokba, ami rendkívül nagy erőforrás számomra.
- Járt már Kecskeméten is?
- Egyelőre sajnos még nem, de ígéretet már kaptam rá. Többször voltam azonban Magyarországon. Jártam a Balatonnál és Hajdúszoboszlón is. Tudom, hogy a katolikus hit nem olyan erős, mint Lengyelországban, de sokat tesznek azért, hogy erősödjön.
- Hallott arról, hogy Karol Wojtyla nevét viseli Kecskeméten egy karitatív intézmény?
- Igen, olvastam róla, és fényképeket is láttam. Nagyon örülök minden olyan alkalomnak, amikor a pápáról intézményeket, tereket neveznek el, mert ez is azt jelzi, hogy nem csak mi szeretjük és tartjuk nagyra, hanem világszerte mások is.
Jakub Gil örömmel jegyezte be sorait a kecskeméti Karol Wojtyla Barátságközpont emlékkönyvébe. A kecskeméti delegáció látogatása jó alkalomnak bizonyult arra is, hogy kezdeményezzék az egyházak közötti kapcsolatfelvételt. Ennek keretében megkezdődtek az előkészületei egy egyházi csoport wadowicei látogatásának, amelyre várhatóan idén ősszel kerül sor, dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek vezetésével.
