Munkaszerződés és járulékfizetés: új szabályok augusztustól
Az április 1-től hatályos törvény (Eftv.) egyszerre akarta fehéríteni a gazdaságot a bejelentési kötelezettség előírásával és ezzel egyidejűleg emelni a közteher mértékét. Ráadásul az április 1-je előtt alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak jelentős részét kizárta a kedvezményes adózás alól. Részükre ugyanis csak a határozott idejű munkaszerződés lehetőségét kínálta. Ezt az alapjaiban hibás koncepciót helyezte hatályon kívül az új törvény.
Áprilistól az addig AM kiskönyvvel foglalkoztatottakat két csoportra osztották: a mezőgazdasági és idegenforgalmi alkalmi munkára maradt a kizárólag a munkáltató által fizetett közteher, melynek mértéke 30 százalékra emelkedett. Az alkalmi munkavállalók másik csoportja (például az építőiparban foglalkoztatottak) számára az új törvény bevezette a határozott időre szóló munkaviszony fogalmát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az alkalmi foglalkoztatottra egynapos foglalkoztatás esetén is ugyanazt a beléptető és kiléptető adminisztrációt el kellett végezni, mint egy több éves munkaviszony megszűnése esetén.
Az új törvény visszaállítja az alkalmi foglalkoztatás egységes kezelését. Megtartja a bejelentési kötelezettséget, de a bejelentési kötelezettség teljesítésével automatikusan létrejön az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony. Munkaszerződést csak akkor kell kötni, ha a munkavállaló kéri. Tehát egyszerre van adminisztrációs tehernövekedés és egyszerűsítés is. Az adminisztrációs kötelezettséggel együtt csökken a közteher. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára a munkáltató napi 500 forint közterhet fizet, egyéb alkalmi munkára napi ezer forintot. Ez a közteher már valóban alkalmas arra, hogy legális munkahelyeket teremtsen és csökkentse a fekete foglalkoztatást. Az új törvény szabályozza (korlátozza) az alkalmi munkában foglalkoztatottak számát, ami csökkenti a visszaélés lehetőségét. Egy építőipari cég nem foglalkoztathat kizárólag alkalmi munkásokat.
Az egyszerűsített foglalkoztatás ellenértékeként kifizetett jövedelem munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. Jelenleg a bérjövedelem az adójóváírás révén havi 70 ezer, évi 840 ezer forintig adómentes. Valószínűleg ezért tartalmazza a törvény azt a kitételt, hogy nem kell bevallást benyújtani a magánszemélynek, ha az egyszerűsített foglalkoztatásából származó jövedelmen kívül nincs más jövedelme.
Ez is egyszerűsítés, mert ha bevallást adna a magánszemély például 840 ezer forint egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről, akkor az adójóváírás miatt 12 jogosultsági hónap mellett a fizetendő adója nulla lenne. A bevallási kötelezettség alóli mentesítés további kedvezményt is tartalmaz. Ha csak alkalmi munkából van jövedelme a magánszemélynek, akkor is előfordulhatna, hogy 840 ezer forint éves bérjövedelem esetén is kellene adót fizetnie. Például, ha akkora adóterhet nem viselő járandósága van a magánszemélynek, hogy túllépné a jogosultsági határt, illetve az alkalmi munka jellegéből adódóan az alkalmi foglalkoztatottnak nem lenne 12 jogosultsági hónapja.
Egyszerűsödik a havi elektronikus adatszolgáltatás is. Kevesebb személyes adatot kell megadni az alkalmi foglalkoztatásnál. A törvényhez végrehajtási rendelet is tartozik majd. Többek között ez határozza meg majd, hogy miként kell majd bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet és közterhet. Ez szintén fontos, mert valójában nem szűnt meg az Eftv. által bevezetett határozott idejű munkaviszony fogalma. De ezt csak akkor kell alkalmazni, ha az egyszerűsített foglalkoztatás törvényi feltételei nem állnak fenn.
Összefoglalva megállapítható, hogy erre a törvényre égető szükség volt, mert az áprilistól hatályos törvény csak tovább növelte volna a fekete-szürke foglalkoztatást. A határozott idejű munkaszerződések kezelése már-már elviselhetetlen terhet jelentett a vállalkozásoknak, könyvelőknek, bérszámfejtőknek.
Angyal József okleveles adószakértő
