Kiállítás a lengyel \"Szolidaritás\"-ról a Karol Wojtyla Lengyel-Magyar Barátság Központban
Timothy Garton angol történész mondta: „Lengyelországban 10 évig tartott, Magyarországon 10 hónapig, az NDK-ban 10 hétig, Csehszlovákiában pedig 10 napig….”
Ez a mondat nagyszerűen elmondja, hogy európai népei menyi ideig küszködtek a szabadságért.
Ez a tíz év éppen II. János Pál pápa két zarándok útjai között eltelt időre tehető- 1979-és 1989 között. Lengyelország ez idő alatt a függetlenség felé haladt. A ’80-as évek elején megalakult a „Szolidaritás”. Teljes neve: „Szolidaritás” Független Önkormányzó Szakszervezet. Lengyel szakszervezeti föderáció, amelyet 1980 augusztusában alapítottak a Gdański Lenin Hajógyárban. A munkásjogok védelmére alakult
Ronald Regen amerikai elnök a Żeby Polska była Polską című filmben a következőket mondta a „Szolidaritás”- ról: „A „Szolidaritás” szimbolizálja azt a harcot, amelyet az igazi munkások vívnak….”
1982. augusztus 31-én tüntetések törtek ki. 1980. augusztus végén, szeptember elején megállapodásra emlékezve, amely a sztrájkoló munkások és a Lengyel Népköztársaság kormányzata között jött létre. Egy lubini lakos így emlékszik vissza a tüntetésre: „… elhagytam egy zavartalanul haladó őrjáratot. Amikor felhangozottak az első lövések, meg voltam róla győződve, hogy vaktölténnyel lőttek, de még amikor megláttam a földre zuhanó embert, még akkor is azt hittem, hogy megbotlott.”
1989 tavaszán lélegezhetett fel a lengyel nép, amikor megkezdődtek a választások. Ezek a választások - mint hazánkban is - bizonyította be, hogy meg lehet szabadulni a kommunista diktatúrától. Az első intézkedése az új kormánynak, hogy visszakerült a koronás sas a címerbe, és visszakapta az ország a Lengyel Köztársaság nevet.
A kiállítás tartalmát a budapesti Lengyel Köztársaság Nagykövetségtől kapta kölcsön a Wojtyla Barátság Központ, melyet 2010 augusztus 17-től október elejéig lehet megtekinteni.