ROKONLELKEK – A TEVAN ÖRÖKSÁGRŐL IS SZÓ ESETT A SZILÁDY ÜNNEPEN - HALGASSÁK MEG A KIÁLLÍTÁS-SZERKESZTŐ ELŐADÁSÁT

Képgaléria

A nagy múltú, nyomdász Tevan-család szellemi örökségének megismertetését, megőrzését és gondozását végző Tevan Alapítvány egy interaktív vándorkiállítást állított össze, amely jelenleg Kecskeméten, a megyei könyvtárban látogatható, amelyről a Tevan-kutató Balogh István beszélt a csütörtöki rendezvényen. A kiállítás célja, hogy közelebb hozza a különböző korú gyerekekhez és fiatalokhoz a nyomtatott könyv élményét. A kiállítás tablóit kiegészítik az eredetiben megtekinthető családi fényképek, és dokumentumok, megtekinthetőek továbbá a Tevan könyvek közel évszázados példányai, és a gyerekek múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek.

A családi hagyomány szerint a Tevanok szekérrel és vonattal jöttek le az Alföldre, Békéscsabára. Tevan Adolf, a Tevan nyomda megalapítója 1884-ben vette feleségül Fischer Teréziát. Házasságukból tíz gyermek született. A Tevan nyomda és kiadóvállalat 1903. április 1-jén indult útjára, és negyvenhat esztendős története során kiemelkedő szerepet vállalt a magyar könyvkultúra megújításában. Könyvkészítés mellett a legkülönfélébb nyomdatermékek gondos és ízléses előállításával foglalkozott, 1919-ig többek között lapkiadással is. 1917-ig működött a nyomda első helyén, ezt követően költözött a Kner Nyomda jelenlegi helyére. Tevan Adolf fiát, Andort a bécsi grafikai és nyomdaipari főiskolára küldte tanulni, s a világvárosban megszerzett tapasztalatok nyomán ő adott új, korszerű irányt a munkának: 1912-ben létrehozták a kiadóvállalatot. Tevanék több könyvsorozatot jelentettek meg, legelső az 1912 és 1922 között kiadott Tevan Könyvtár sorozat, 1913-ban indult a Tevan Amatőr sorozat. Ezek hozták meg a cégnek a hazai és nemzetközi elismerést. A családot a holokauszt tépázta meg, a nyomdát 1944-ben, mint zsidó tulajdonú ipari vállalatot bezárták, majd a háború után újból megnyitották. Tevan Andor tisztában volt azzal, hogy nyomdáját rövidesen államosítani fogják, ezért úgy döntött, hogy befejezi a félbehagyott építkezéseket, majd felajánlotta azt az államnak. 1950-ben elbocsátották, Budapestre költözött, itt az Ifjúsági Kiadó képszerkesztője volt haláláig.

Kövessen minket a Facebookon is!