Napi evangélium \"De Jézus bátorságot öntött Simonba: Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.\"
Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra. Mester ? válaszolta Simon ?, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót. Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában lev? társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: Uram, menj el t?lem, mert b?nös ember vagyok. A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.
Lk 5,1-11
Elmélkedés: Ezentúl emberhalász leszel ? mondja Jézus Péternek a csodálatos halfogást követ?en. Minden emberhalász Isten üzenetével, Isten tanításának hirdetésével fogja az embereket, de nem önmaga, hanem Jézus számára. Ha a halászat-horgászat hasonlatánál akarunk maradni, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy ez az emberhalászat csak akkor eredményes, ha vannak olyanok, akik megeszik a csalétket, azaz hallgatják a tanítást. A halászatnak az a célja, hogy a vízb?l kifogjuk a halakat, s megegyük, és ez a hal életébe kerül. Az emberhalászatnak azonban nem az a célja, hogy a természetes élettérb?l kiszakítva az ember halálát okozza, hanem Jézus szolgálatába szeretne állítani és az ? közösségébe hív.
© Horváth István Sándor
