SZERETETSÁTOR: BÁTOR BOTOND OSPPE. PERJEL VOLT A VENDÉG
Képgaléria
A Pálosok, a lemagyarabb hazai szerzetesrend petőfiszállási kolostorának plébános-perjele, P. Bátor Botond atya köszöntötte ma, a nyolcadik szeretet-vasárnapon a Karol Wojtyla Barátság-sátor vendégeit: előbb szentmisét mondott Szent Miklós oltáránál, a legősibb kecskeméti templomban, majd Krisztusról, az odaadásról és az igazi felebaráti szeretetről szolt a rászorultaknak. A finom ételt - ünnepi pulyka-ragut - a LIBERTE ÉTTEREM vezetője dr. Palkovics András és családja ajánlotta föl (a sátor alatt főzték meg, majd szervírozták a cég kitűnő munkatársai).
Mos is, már délelőtt 11 órától, sokan forgolódtak a főtéri sátornál. A Vöröskereszt aktivistái hozták a ruhás-asztalt. A Liberte Csapat ízletes, forró teával kínálta meg a várakozókat. A vasárnapi mise végén, fél egykor kezdődött az ünnepség, amely most egy kicsit évzáró rendezvény is volt. A jeles vendégek, donátorok Boldog Új Évet kívántak a megjelenteknek és persze jó étvágyat a finom falatokhoz. A segítség jól jött több más civil szervezet és cég részéről is. Ott voltak ismét a Szent Ferenc Harmadrend és a Szenteste képviselői, a rendre pedig a Polgárőrök vigyáztak. Köszönjük ismét a Fertig unokák kedves szavalait és a süteményeket kínáló Fornettinek valamint a Cseh pékség nagylelkű adományait, a Félegyházi Kenyérgyár ízletes, egészséges kenyerét.
A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson.
Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Belgiumban, Kamerunban, Ausztráliában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és az USA-ban, 54 rendházban, kb. 400 szerzetes él.
A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis. (Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.).
A rendre a remeteség hármas jellege nyomja rá bélyegét: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete. Ehhez a példát védőszentüktől, Első Remete Szent Páltól veszik, aki 90 évig szolgálta Istent a sivatagi remeteségben, s így méltán kapta a remeték atyja címet. Az ima vezeti el őket a legmélyebb istenismeretre, itt gyullad ki leginkább a szeretet tüze, s ez a legtökéletesebb szolgálat az Úr előtt. Rendünk kezdettől fogva végzett apostoli munkát is, ami kezdetben tanúságtételből, tanításokból és imádságból állott. A történelem folyamán az Egyház rendelkezéséből apostoli munkában vesz részt: az igehirdetésben, a szentségek kiszolgáltatásában saját templomainkban; sőt missziós és tanítási feladatot vállal. Rendünk tehát mindig nyitott volt az Isten népe szükségleteinek és az idők jeleinek felismerésében. Helyesen megértve tehát rendünk jellegét az elmélkedő és tanúságtevő imádságos életet buzgó lelkipásztori munkával egyesítjük. (Konstitúció 47. cikkely). A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. E tisztelet kifejezéseképpen fehér ruhát hordanak, a rózsafűzért imádkozzák, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. Monostoraik többsége Mária kegyhelyeken épül fel, mint a rend jelenlegi központja, Częstochowa.
