Értékvédelem és önazonosság
- Október negyedikén tartjuk az építészek világnapját, így ezt a hónapot évek óta különböző rendezvényeinknek szenteljük – nyilatkozta az aktuális kérdésekről lapunknak a Kós Károly-díjas szakember. – Egyetlen nap ugyanis, még arra is kevés, hogy egyfajta keresztmetszetet adjunk jelenünk építészetének helyzetéről. A napokban tartottunk egy konferenciát a gyönyörűen felújított Hajósi Érseki Kastélyban, Értékvédelem és önazonosság címmel. Aminek központi témája természetesen maga a helyszín, illetve építészeinknek az egyházi műemlékek megmentéséért végzett sokszínű tevékenysége volt. A hagyományainknak megfelelően, ezen a rendezvényünkön adtuk át a Bács-Kiskun Építészetéért díjat. Ezt kolléga nem kaphatja, hiszen annakidején azzal a céllal alapítottuk, hogy elismerjük a szakmánkat kívülállóként támogatók áldásos tevékenységét. A kuratórium úgy döntött, hogy ezzel a díjjal Kalocsa-Kecskemét most 60 éves érsekét, dr. Bábel Balázst tüntettük ki ezen az ünnepségen. Hiszen az érsek úrnak a környezetalakításban, az egyházi épületek, kegyhelyek rekonstrukciójában nagyon sokat köszönhetett az elmúlt évtizedben ez a térség.
- Ugyancsak ezen a héten tartottunk egy szakmai továbbképzést Kalocsa-Bokodpuszta idegenforgalmi centrumában az úgynevezett alternatív energiákról. Egy nagyon időszerű téma ez, hiszen a napkollektorok, napelemek, széllel működő vagy geotermikus energiát közvetítő berendezések felhasználására egyre nagyobb a megrendelők igénye, és a rendeletek is megbéníthatják építészeinket, ha nem készülnek fel időben ezekre az új kihívásokra. Közben folytatódnak az Építész esték című rendezvényeink, amelyeken mindig egy-egy építőipari terméket gyártó cég mutatkozik be.
- Napjaink építőipara siralmas helyzetben van, ez teljesen egyértelmű. Az új Kormány bejelentette ugyan az állami lakásépítések ismételt beindítását, de az önkormányzatok pillanatnyi helyzetét, illetve a megváltozott banki hitelfelvételeket tekintve, erre most semmi kilátás nincs. Így Bács-Kiskun megyét sem kerüli el az országosan jellemző, szomorú következmény: egyre több építőipari cég jelent csődöt, maga után hagyva rengeteg tartozást. Még a mélyépítés (a csatornázások, különböző közművek lefektetése) területén mutatkoznak megrendelések, de a lakásépítés és az ipari létesítmények megvalósítása már a tervezés fázisáig sem jut el. Kamarai tagságunk kilencven százaléka szenved e regresszív helyzet miatt. Az önkormányzatok, a folyamatos elvonások következtében, nem tudnak vállalkozni jelentősebb rekonstrukcióra, vagy új létesítmények építésére. Örülnek, ha a meglévőket fent tudják tartani. A falvak műemlékeit ma már csak pályázati pénzek menthetik meg. Vagy olyan példaértékű civil szervezetek, amilyen a kecskeméti Porta Egyesület, mely számtalan kistelepülés szakrális létesítményeinek felújítását szervezte meg az elmúlt években.
- Két nagy beruházás is folyamatban van ma Kecskeméten: a Mercedes Gyár építése és a megyei kórház új szárnyának kialakítása. Ezekből a munkálatokból alvállalkozóként szerencsés esetben részesedhetnek a Bács-Kiskun megyei építőipari cégek is. De csak morzsákról beszélhetünk, ha ezeknek a beruházásoknak a teljes volumenét nézzük.
- Persze, legyünk őszinték! Nálunk is sokkal több már az eszkimó, mint a fóka – mutatott rá Borbély Lajos. - Vagyis hatalmas a túlképzés az építész szakmában. Mi 1972-ben 89-en végeztünk a műszaki egyetem építészmérnöki karán, pedig ebben az időszakban a zeniten volt a magyar építőipar. Most mélyrepülésben van a szakmánk, mégis évente ezer építészmérnököt bocsátanak kilátástalan útjukra a felsőoktatási intézmények…
