MEGÚJUL A KECSKEMÉTI KATOLIKUS MISSZIÓ ANYAHÁZA - A SZEGEDI FERENCES KOLOSTOR
Képgaléria
A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Zombori István történész szerint a szegedi ferences barátoknak nagyon sokat köszönhet a város és az egész magyarság. A 14. században itt megtelepedett szerzetesek – egyedüliként a Dél-Alföldön – a török időkben is a helyükön tudtak maradni, és Újvidéktől Szolnokig, Temesvártól Bajáig a hatalmas térségben szinte nekik köszönhető, hogy a kereszténység és a magyarság fennmaradhatott. A (szegedi) paprika és számos más gyógynövény termesztésében és terjesztésében is elévülhetetlenek az érdemeik. A török is részben azért tűrte meg a barátokat, mert orvosi tudásuk nélkülözhetetlen volt.
A Mátyás király támogatásával épült csillagboltozatos, gótikus ferences templom híres búcsújáróhely már sok évszázada. Az augusztusi Havi Boldogasszony-főbúcsú a legfontosabb találkozási alkalma volt a szegedieknek és a Szegedről kirajzott népességnek. A Bálint Sándor által már nagyrészt feldolgozott gazdag folklórhagyományokat, valamint a szerzetesek történetét bemutató, valamint a mai szerzetesség életét emberközelbe hozó „látogatóbarát” kiállítás megtervezése Vass Erika muzeológus feladata.
A szegedi történelmi falak között 1989 óta ismét jelen vannak a ferencesek. E kolostorban ismerkednek a rendbe belépő jelöltek is a szerzetesek mindennapi életével. Két év múlva az idelátogató zarándok és turisták is betekintést nyerhetnek a 800 éves szerzetesrend magyar fiainak múltjába, jelenébe, kultúrateremtő és közvetítő szerepébe.
