Tallózó: Nyugdíjas polgármesterek klubja alakult Bács-Kiskunban
Ami a régi polgármester fejében van, az nem az övé, hanem a közösségé. Már ha igényt tart rá valaki - mondták Bács-Kiskun megyében, a Nyugdíjas Polgármesterek Klubjában.
A Nyugdíjas Polgármesterek Klubja (NYUPOK) egy éve alakult Soltvadkerten. Pártállástól függetlenül tagja lehet minden volt Bács-Kiskun megyei polgármester - formálisan még nyugdíjasnak sem kell lenni hozzá. A klub tagjai egyre többen vannak; havonta más településen jönnek össze, és nagyon jól érzik magukat együtt. Egy részük nem indult az újabb ciklusban, de azok vannak többen közöttük, akik veszítettek a választáson. Néhányan alig egy éve, 2006-ban távoztak posztjukról - ők rendszerint régi baloldaliak, akik 1985-ben, az első többes jelölés idején még tanácselnökként kezdték, és 22 év után az őszödi beszéd hullámai sodorták el őket. A győ-zelemhez, döntéshozatalhoz szokott emberek nem könnyen dolgozzák föl a vereséget - de a nyugdíjas polgármesternek a felelősség súlya is lekerül a válláról. A legutóbbi találkozót Jánoshalmán, a Király lovastanyán tartották.
- A NYUPOK lehetne rövidítése a Nyúzott Polgármesterek Klubjának is - mondta Berkecz László, Soltvadkert volt polgármestere, akinek az ötlete volt a klubalakítás. - A nép megnyúzott bennünket egy kicsit, de azért nem könynyű visszavenni a pörgésből. A klubban tagdíjat fizetünk, fialtatjuk a pénzt, elmegyünk belőle kirándulni. Nem rivalizálunk egymással. Aktív korunkban a közeli polgármesterek között volt némi egészséges könyökharc, de most már csak nevetünk ezen. Itt már nincsenek pártviták sem.
- Tán hazavitted a szabad madaras zászlót a városházáról? - szólt közbe valaki. Berkecz László ugyanis szabad demokrata színekben volt Soltvadkert polgármestere 16 évig. Utódja a Fidesz jelöltjeként nyert 2006-ban.
- Haza én! - felelte Berkecz. - Még az ötvenes évekből ittmaradt jelmondatos táblákat is a padlásról. Az is emlék.
- Berkecz Laci mindig olyan zászlót tűzetett ki a városházára, amilyen vendéget várt - vetette közbe Schindler János, Kecel korábbi, MSZP-s polgármestere. - Ha Boross Péter jött, akkor a tulipánosat, ha Horn Gyula, a szegfűset, ha Orbán Viktor, a narancsosat.
- Te beszélsz, János? Két óra hosszat vártunk rátok, amikor elkapartatok a Józsa Fábiánnal - ugratta Schindlert Lengyelné László Veronika, Tompa volt polgármestere. Ebben a körben nem kellett magyarázni, hogy Józsa Fábián az MDF-kormány idején volt lobbierős államtitkár.
A találkozó mindig azzal kezdődik, hogy a házigazda mond néhány szót. Kiss Görgy, Jánoshalma volt polgármestere - jelenleg alpolgármester - elmondta, hogy a település az észak-bácskai fekete földek és a Homokhátság határán van. A homokra utal az Illancs nevű határrész: nem a tanyai betyárok illantak el arra, hanem a futóhomok. Kérdezték az adomabeli öreg jánoshalmi gazdát: hány hold földje van, papa? Tegnap még hatvan volt - felelte az öreg -, de nem tudom, azóta mennyit vitt el belőle a szél.
Kicsit vitáztak a volt polgármesterek, melyik is a legmagasabb hegy a Homokhátságon - az ugyanis egyben Bács-Kiskun megye legmagasabb pontja. Egyesek szerint az Illancson van, mások szerint viszont a Rém község területén található Kékhegyen - 162 méterrel a tengerszint fölött.
- Amikor bedobták, hogy 2010-ben Magyarországról indul a Dakar-rali, azt gondoltam, nem Veszprém megyében kéne vezetni a terepjárókat, hanem itt, a szomszédban, Kéleshalom mellett: ez is olyan, mint a Szahara - mondta Lengyelné.
Király Sándor vállalkozó végigvezette a vendégeket a lovas tanyán: nyáron nagy ott a forgalom. A mostani vendégek, megtermett férfiak kabát nélkül sétáltak a hidegben, két fekete puli futkosott a lábuknál.
- Kövér ember, szőrös kutya nem fázik - jegyezte meg valaki.
- Azért egy fogyishow-t mi is napirendre tűzhetnénk - nézett végig a társaságon Lengyelné.
Ebéd előtt komolyabb dolgokról is szó esett.
- Jánoshalmán minden évben meghal 200-225 ember, és átlag 105-108 csecsemő születik - mondta Kiss György. - A téeszszervezés előtt négyezer hold szőlő- és gyümölcsültetvény volt a településen, ma alig néhány száz hold.
- Karácsonykor itthon voltak a gyerekek, fűtöttünk minden szobában. Borzasztóan drága lett a gáz, úgy pörgött a gázóra, hogy azt hittem, csapágyas lesz - mesélte Berkecz László.
- Mai dolgokról inkább ne is beszéljünk! - jegyezte meg valaki. Kiss Károly, Kiskunmajsa volt kisgazda polgármestere azt mondta: jó volna pedig a mai dolgokról is beszélni.
- Az a tudás, tapasztalat, ami a régi polgármester fejében van, nem az övé, hanem a közösségé - már ha igényt tartanak rá, és nincs "antagonisztikus" ellentét a régi polgármester és az utódja között. Ha kérdeznek, elmondom, amit tudok. Ha nem kérdeznek, hallgatok - közölte Kiss Károly.
Persze, az utódok is a saját hangjukat szeretik hallani a legjobban. A "vének tanácsában" az obsitos polgármesterek egymásnak adnak tippeket: négyen-öten kiváló erdélyi kapcsolatokkal rendelkeznek, másoknak német, svájci testvértelepülésekkel vannak élő nexusaik. Közkinccsé válik, hová lehet utazni, hol lehet olcsón kapni istállónak való faanyagot vagy squadmotort az unokának. Úgy vettem észre, nagy keletje van a jogi tanácsadásnak is: nem ritka ugyanis, hogy a hatalomváltás után a bíróságon folytatódik a kampány. Érdekelt volna, kit jelentettek föl és miért, de az egyik érintett tréfával ütötte el a választ:
- Miért, miért? Biztos gyerektartásért!
Berkecz László azzal búcsúzott tőlem: nem tudja, máshol az országban alakult-e hasonló társaság nyugdíjas polgármesterekből. Ha igen, szívesen meghívnák őket egy jó beszélgetésre.
Forrás: Tanács István/NOL
