Szent István ünnepének küszöbén
Rómába vezető utak
- A felszentelt fiatalok közül most két kecskeméti Rómába készül, posztgraduális képzésre – tudtuk meg dr. Bábel Balázstól. – a kinti biblikus intézetből doktori fokozattal legfeljebb minden harminc évben jön vissza hozzánk valaki. Másik római hírünk, hogy a kecskeméti Tóth Tamás, aki eddig a nuncius mellett szolgált, a Pápai Magyar Intézet rektoraként folytatja szolgálatát.
- Ez majd erőteljesebbé teszi egyházmegyénk nemzetközi kapcsolatait?
- Igen, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez az egész Magyar Katolikus Egyházat érintő kérdés. Annyiból jobb, hogy ha valamilyen ügyünk van Rómában, akkor azt könnyebb elintézni.
A családok éve
- Mint közismert, ezt az évet a Római Katolikus Egyház a Családok Évének nyilvánította. Nem véletlenül, hiszen bármerre nézünk szembetűnő, hogy nagyon sok családban megbomlanak, szétválnak a kapcsolatok. Miért keseríti meg az egyház azoknak a hívőknek a helyzetét, akiknek az élete akár saját, akár mások hibájából megromlott? A hitük megmaradt, mégsem engedi őket közel magához az egyház, nem engedi áldozni, gyónni ezeket az embereket, pont a bajban, a megcsalattatásban, a bűntudatban...
- A Katolikus Egyház bizonyos hit- és erkölcsi elveket nem magától állít föl, hanem azok kinyilatkoztatáson alapulnak. Ilyen például a monogám és fölbonthatatlan házasság. „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” – ezt Jézus mondja. Mi nem nyithatjuk ki a zsilipeket, mert nincs megállás. Az azonban előfordulhat, hogy a Katolikus Egyház egy házasságról megállapítja, hogy eleve érvénytelen volt. Ilyenre van példa. A különélést mindig megengedte az egyház, hogyha nem tudtak együtt élni. Az újraházasodás azért gond, mert ott a korábbi hűséges igent degradálják egy új esküvel...
- Tagadó igen...
- Így van. De ők sincsenek kitiltva az egyházból, részt vehetnek a szentmisén, imádságokon. Egy bizonyos kor után, ha testvérként élnek egymás mellett, akkor is járulhatnak szentségekhez, tudniillik a szentségek vétele az egy meghatározott életállapotot kíván. S ezt nem mi állítjuk föl, hanem a kinyilatkoztatás, a jézusi tanítás alapján mondjuk ezt… A Bibliában is szerepel, hogy „Vigyázzatok nagyon, hogy milyen terheket tesztek ezekre az emberekre!” Mert lehet, hogy valaki a saját maga bűnével vagy hitével nem tud elszámolni, és belebetegszik, belenyomorodik. Nekünk a fő problémánk az, lelkipásztorkodó papoknak, hogy a házasságkötésbe már úgy mennek bele, hogy előtte már számtalan kapcsolata volt. Mert sajnos ma a fiatalok pár napos ismerkedés után együtt élnek. Akkor itt mit csináljunk? Eleve úgy megy bele a házasságba, hogy a jogásszal megíratja azt, hogy válás esetén ki mit visz el. Hol itt a fölbonthatatlanság? Még a szándéka sincs meg, mert azt mondja, ha nem megy, szétválunk, és ne legyen gond, hogy mit hoztál ebbe a házasságba, már visszük is a magunk vagyonát. Itt kit lehet vádolni? Nem azt az állhatatlan embert, akiben már eleve nem volt meg a végső hűség, csak ilyen kipróbálás szintjén, márpedig ez borzasztó nehéz dolog, mert az embert nem lehet próbálgatni.
Politikai viták
- Annak ellenére, hogy nyár és meleg van, sok aktuális kérdést hoz fel a politika, a többi között az új egyházi törvény elfogadásáról.
- Mi nem szoktuk a történelmi egyház kategóriát hangoztatni. Kétségtelen, hogy Jézus egyetlen egyházat akart. Az egyház esetében mindig keresztény közösségről van szó. Tehát sem egy muszlim, sem egy hindu, sem egy krisnás nem lehet a mi felfogásunk szerint egyház. Vallási közösség, az igen. Amikor a mostani államvezetés a háromszáz-valamennyi egyházi közösséget tizennégyre redukálta, ezt ők határozták meg, bennünket ebben nemigen kérdeztek. A Katolikus Egyház abban a meggyőződésben él, hogy töretlenül és folyamatosan viszi Jézus Krisztus végakarata szerint az egyházat. A Katolikus Egyház benne van Isten országában, és nálunk megvan mindaz, amit Jézus meghagyott a folytonossággal együtt. Ez a hitletétemény. Ugyanakkor kell egy ilyen új törvény, mely garantálja a vallásszabadságot, tisztázza mi számít az egyház körébe, hogy ne legyenek úgynevezett „biznisz-egyházak”. Meg kell szabni azt, hogy milyen tevékenységet folytathat az egyház, aztán mi az, ami közszolgálatnak számít, és azért ugyanazt a támogatást kapja, mint ha egy civil szervezet végezné. Tehát ezek roppant fontosak, még akkor is, ha én mindig azt mondom, hogy Jézus Krisztus egyetlen egyházat alapított...
Különleges téglajegyek
- Az egyházi építkezésekről nemrégen azt olvashattuk, hogy különleges téglajegyet lehet vásárolni. Mondana erről pár gondolatot?
- Kezdem azzal, hogy nem én találtam ezt ki. Már a régi világban is volt ilyen, amivel egy építkezést segítették az emberek. Sajnos most ott tartunk, hogy a két-háromszáz évvel ezelőtt épült templomaink egyre romosabb állapotban vannak. A garaitól a nádudvarin át a bajai plébániáig sokat tudnék sorolni, ahol nagyon nagy szükség volna egy nagy radikális orvoslásra építészeti szempontból. Nem beszélve a Kecskeméti Nagytemplomról vagy a székesegyházunk felújításáról. Csak nem akarunk kapkodni, mert aki nagyot markol keveset fog. Ráadásul nekem személyesen is felügyelnem kell az építkezéseket, mert a végső aláírója minden kiadásnak én vagyok. Sajnos sokkal nagyobb lenne a szükség, mint az anyagi lehetőség. Az elődeimnek még több ezer hold földjük volt, aminek jövedelme fedezte a felújítási kiadásokat. Most mi részben a gyűjtésekből, részben az úgynevezett restitúcióból - amit például Kalocsán a nagy szemináriumért kaptunk – tudunk pénzt szerezni műemléki épületein rekonstrukciójára. És közben azért mindig kitalálunk valamit, többek közt ilyet is, hogy téglajegyekkel segítsenek, akik tudnak. Papokra is kivetettem egyfajta hozzájárulást és hát nem szoktam olyant kérni senkitől, amit én magam meg ne tennék. Földünk nincsen, azt nem kaptuk vissza, bár most kacérkodom azzal a gondolattal, hogy próba-szerencse, Gemencnek egy részét megigénylem. Legalább annyiban, hogy a száraz fát adják oda nekünk, mert most már a fűtés is óriási gondot okoz a plébániákon.
Zsúfolt hétvégék
- Hogyan alakul a nyara, megint mozgalmasan?
- Barkára hívtak, ez Krasznahorka mellett egy zarándokhely. Nem olyan nagy, mint Csíksomlyó, de oda is sok magyar jár. A rákövetkező héten Dunaszerdahely mellett, Nyékvárkonyban és Vágsellyén szolgáltam - a fölvidéki részeken. Azután a Ladik Fesztiválon, ami egy hagyományos apostagi keresztény könnyűzenei fesztivál. Bugacon pedig - ahol szintén jártam - idestova húsz éve nyaralnak fiatalok a hittanyán. Aztán Frauenkirchebe - ez Burgerlandban van – az ottani magyarokhoz megyek, vagyis minden hétvégém foglalt, hét közben pedig, a hivatali és személyi ügyeket intézem. Azután közeledik Szent István és Nagyboldogasszony napja. Most Ternyák érseket hívtam el hozzánk az ünnepi misére, hogy méltón megemlékezzünk ismét államalapító királyunkról. A fiataloknak pedig azt javasolnám, hogy ne csak a szórakozásra, bulizásra koncentráljanak, hanem fordítsanak időt a lelkükre is. Vegyék kézbe bátran a Bibliát, vagy akár a pápa újabban megjelent Jézus könyvét, ahogy egy-egy fejezetet elolvasva belőle, lélekben is gazdagodjanak.
(Elhangzott a Gong Rádió Hitvallás című műsorában. A beszélgetőtárs Farkas P. József szerkesztő volt.)
