Csalódtak a zöldek az első uniós évben
Csalódottak a környezetvédelem ügyének alakulásával az európai uniós csatlakozás óta szerzett környezetvédelemi tapasztalataik alapján a megkérdezett zöld szervezetek.
Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója arról számolt be, hogy a zöldek közül legtöbben a környezetvédelmi szabályok szigorodását és a környezetpolitikában való társadalmi részvétel erősödését várták az EU-tól, ám azt most mégsem tapasztalják. "Gyengült a környezetvédelem intézményrendszere és egyre kevésbé hallgatják meg a civilek véleményét a környezetvédelem helyzetét meghatározó kérdésekben" - vélekedett. Szerinte az egységes zöldhatóság létrehozásával a környezetvédelmi adminisztráció zsugorodott úgy, hogy eközben az uniós joganyagból adódóan nőtt a kötelező feladatok köre.
Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke bírálta az uniós pénzek felhasználásának gyakorlatát, mert meggyőződése alapján a támogatásokból csak a nagy projektekre jut, kisebb helyi projektekre nem. "Gyakran a zöldberuházások olyan nagy léptékűek, hogy több környezeti terheléssel járnak, mint amennyi környezetvédelmi hasznot hoznak". Gulyás Levente hozzátette: tovább rontja a képet, hogy a támogatási jogcímek között sok a következetlenül meghirdetett pályázat, azaz egymásnak ellentmondó célokra lehet igényelni forrásokat különböző helyekről.
Schmuck Erzsébet sérelmezte azt is, hogy az EU környezetpolitikájában tavaly óta tapasztalható gyengülésre Magyarország követő magatartással reagál ahelyett, hogy tagországi jogaival élve megpróbálna ráhatni társaira. Az integrációs ügyekért felelős volt helyettes államtitkár szerint a lisszaboni stratégia tavaly óta zajló felülvizsgálata során azt lehet tapasztalni, hogy a gazdasági lobbi az unió versenyképességét a zöldkorlátozások gyengítésével növelné. "Ennek az aggasztó tendenciának lehetünk tanúi Magyarországon is, hiszen csökken a környezetvédelem kormányon belüli érdekérvényesítő képessége".
Forrás: greenfo
