EBZÁRLAT KECSKEMÉTEN
Az ebzárlat szabályai szerint az ebzárlat tartama alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek, zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. A kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni, továbbá a település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.
Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól.
Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező pásztorebeket szabad állatok terelésére, illetve őrzésére használni.
Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. Amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a kerületi főállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi előírások megtartásával le kell ölni.
Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.
Az ebzárlatot azért volt szükséges elrendelni, mert egy kecskeméti tanyán egy rendellenesen viselkedő, majd kilőtt róka teteme a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság vizsgálati eredményközlése szerint veszettség vírusára pozitívnak bizonyult.
Ugyanezen ok miatt a 2013. szeptember 13. napjától a rókák lebőrözésének elhagyását is elrendelte a főállatorvos.
