Szecessziós körtúra Cifrából a Cifrába
Képgaléria
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programsorozat keretében bemutatták Kecskemét legismertebb szecessziós épületeit pincétől a padlásig. A körséta a Cifrapalota pincéjéből indult, majd a Pávás terem bemutatása után az épület tetőterében folytatódott. Az egykori Iparos – ma Ifjúsági – Otthon első emeleti táncterméből kialakított Otthon Mozi üvegmozaik-berakásos mennyezetét úgyszintén láthatták a résztvevők. Ezt követően kívülről alaposabban is szemügyre vették a főtérhez kapcsolódó többi szecessziós épületet: az egykori Izraelita bérházat, a Városházát, a Luther-palotát, az Újkollégiumot és a \"sajtóházat”. Végezetül pedig érintették a Rákóczi út első felének jobb oldalán elhelyezkedő épületeket. A két és fél órás körsétán elhangzott: az 1867-es kiegyezést követően gyors gazdasági fejlődés vette kezdetét a városban. Megfelelő anyagi háttér mellett előrelátó városvezetés is elősegítette az évtizedekig tartó fejlődést, melynek eredményeként - többek között – létrejött a mai formájában látható főtér és a Rákóczi út épületegyüttese. Lestár Péter és Kada Elek polgármesterek nem csupán anyagilag virágoztatták fel az időközben mezőgazdasági kereskedelmi központtá fejlődött Kecskemétet, hanem hatalmas lendületet adtak a tényleges várossá válás folyamatának. Összesített hivatali idejük (1880-1913) méltán nevezhető a város „aranykorának”. Kecskemét ebben az időszakban kialakított főtéri építészetét elsősorban a századforduló szecessziós irányzatai határozták meg. Legközelebbi “rokonai” határainkon túl találhatóak (Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad). Az építészek egyike sem volt kecskeméti lakos. Néhányan közülük – különféle politikai és szakmai intrikák következményeként – nagyon kevés megbízáshoz jutottak Budapesten, így gyakorta vidéken kerestek és kaptak munkát. Kecskemét szecessziós épületeit Márkus Géza (Cifrapalota), Komor Marcell és Jakab Dezső (Iparos Otthon, Izraelita bérház), Lechner Ödön és Pártos Gyula (Városháza), Mende Valér (Luther-palota, Újkollégium), Korb Flóris és Giergl Kálmán (“sajtóház”) tervezték. A délelőtti és délutáni körtúrát ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Cifrapalota munkatársa vezette.
