Drágul a víz
A víz fokozatos drágulására lehet számítani az elkövetkező években az ország európai uniós kötelezettségei miatt - mondta Papp Mária, a Magyar Vízközmű Szövetség (MaVíz) főtitkára. ...
Magyarország EU-tagságából adódóan 2015-ig összesen 200 milliárd forint értékben kell fejlesztéseket végezni az ívóvíz-minőség javítása érdekében, a szennyvíz elvezetése és kezelése céljából pedig mintegy 1000 milliárd forintnyi projekt valósul meg. A programokat hiába támogatja az EU, a fenntartási és az amortizációs költségek miatt óhatatlanul emelkednek majd a víz- és csatornadíjak - jelezte a főtitkár. Ányos József, a szervezet titkára korábban azt nyilatkozta, hogy a költségeknek a legkedvezőbb esetben is legalább 50 százalékos átlagos drágulást kell hogy maguk után vonjanak.
Papp Mária kifejtette, hogy a víz- és csatornadíj mértéke jelenleg köbméterenként 250-650 forint között változik. Ez az 1-2 eurónak megfelelő díjtétel a nyugat-európai országokban 4-5 eurót tesz ki. Ugyanakkor ezek a kiadások a magyarországi háztartások költségvetésén belül még így is több mint dupla-tehernek számítanak a nyugati családokéval összevetve.
Az ország jelenlegi vízközmű-vagyona mintegy 700 milliárd forintot tesz ki úgy, hogy az eszközök amortizációja nem jelenik meg az árakban. Az EU víz keretirányelvének értelmében 2012-től minden tagállamban érvényesülnie kell a teljes költségmegtérülés elvének, így legkésőbb ekkorra a jelenlegi infrastruktúra mellett eleve nőnének a díjak - fűzte hozzá a főtitkár.
Papp Mária felhívta a figyelmet, hogy fokozottabb drágulás következhet be, amennyiben a jelenlegi közműi rendszer nem változik meg, azaz a széttagolt üzemeltetői hálózat nem válik hatékonyabbá. Ányos József korábbi becslése szerint a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén akár több mint kétszeres drágulás mehet végbe 10 éven belül. Jelenleg az országban 400 döntően önkormányzati tulajdonú üzemeltető működik, holott ezek negyede is el tudná látni feladatukat. Papp Mária példaként Angliát említette, ahol 15 üzemeltető felel 50 millió fogyasztóért.
A főtitkár megjegyezte, hogy a megoldást a rendszerváltozás óta sürgetett, vízi közműszolgáltatásról szóló törvény jelentené, amelynek megalkotását a kormány az idei évre ígéri. A jogszabálynak érdekelté kellene tennie az önkormányzatokat az üzemeltetés koncentrációjában és szigorú műszaki, gazdasági feltételekhez kellene szabnia, hogy ki szerezhet üzemeltetői jogosultságot.
Papp Mária kitért arra, hogy a magyarországi ivóvíz rendkívül jó minőségű. A csapvíz a legolcsóbb és legszigorúbban ellenőrzött élelmiszernek számít. Az ásványvizekkel összehasonlítva az árkülönbség akár 500-szoros is lehet, ráadásul a palackos vizekkel csomagolási hulladék is keletkezik. A MaVíz a 103 legnagyobb közmű-üzemeltetőt tömöríti, e cégek az ország fogyasztóinak 92-95 százalékát szolgálják ki. Az ágazat éves árbevétele 180 milliárd forint, a cégeknél 20-22 ezer ember dolgozik.
(Forrás: greenfo)
