Július 23. kedd, Lenke
Hírek, események 2016. június 28. 15:02

„Próbálgassa mindenki otthon, és megtudja”

Képgaléria
„Próbálgassa mindenki otthon, és megtudja”
Igencsak dél felé járt már az óra mutatója, amikor Tass határához érkeztünk. Minek is tagadjuk, kissé megéheztünk. Tábla egy kerítésen: Tassi Horgásztanya Üdülőszövetkezet. Gyerünk be – gondoltuk. Hátha akad itt valahol valami harapnivaló. Alig gurulunk néhány métert, egy felirat kerül a szemünk elé: Pákász Étterem. A ’70-es éveket idéző dizájn, mégis kellemes kisugárzása van. Érdekes helynek tűnik. Alig lépünk be az ajtón, rögtön hellyel kínálnak minket. Kedves, szimpatikus hölgy, és már hozza is az étlapot. Nem láttam itt még magukat - mondja. Beszélgetni kezdünk…

    - A pákászat az 1900-as évek első harmadáig, a lápvidékek lecsapolásáig komplex halász, vadász, növénygyűjtő életformája volt a lápok, mocsarak vidékén élő falvak lakóinak. Mivel a lápvidék lakosainak a megélhetéshez szántóföldi művelésre alkalmas területük kevés volt, elterjedt foglalkozásnak számított a pákászat. Pákásznak nevezték azokat a lápvidék környékén élő embereket, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból tartották fenn magukat, amit a lápvidék készen adott; begyűjtötték a természet adta kincseket - magyarázza a hölgy, miért kapta az étterem a pákász nevet. (Közben rendelünk. Halászlevet vagy birkahúsos ételt ajánlottak leginkább. Később egyébként megtudtuk, Mizsei Jánosné Erzsikének hívják a hölgyet. Ő a tulajdonos és üzletvezető, konyhafőnök egy személyben.)

    - Éttermünk családi vállalkozás. Nagyjából hatvan főt tudunk fogadni az épületben, a teraszon húszat. Egyszerű, nosztalgikus környezetben ételek egész sorát kínáljuk, a pákászat hagyományait is figyelembe véve. Konyhánkat a klasszikus magyar és kiemelten a Bács megyei ízek jellemzik leginkább. A hely „szellemének” megfelelően étlapunkon megtalálhatóak a jellegzetes dunai halételek. A frissesség megőrzése érdekében elsősorban a helyi termelőktől beszerzett alapanyagokat használjuk fel. (Közben megkapjuk a halászlevet, amit rendeltünk.) - Tudják, igazából a férjemtől tanultam - folytatja. - Amikor mindent megmutatott, hagyta, hogy magamtól csináljam, engedett „érvényesülni”. Így szereztem gyakorlatot.

    - Sokat számít, hogy nyugodt, festői környezet, valódi üdülőövezet vesz körül bennünket. Tass község Bács-Kiskun megye északi határánál, a Csepel-sziget déli csücskével szemben fekszik, vagyis Duna-parti település. Nem kell tehát elmenni a világ végére, ha valaki szépet akar látni. És ez mind Bács-Kiskunban van. Folyami halfajok sokasága él a területen lévő három vízrészben: a Ráckevei Duna ágban, az öreg vagy más néven élő Dunában és a Kiskunsági Öntöző Főcsatornában - mutatja be Erzsike a település környezeti adottságait.

    - A minőségre folyamatosan oda kell figyelni, mert gyorsan terjednek ám a hírek - tér vissza az étteremre. - Nagyszámban jönnek vendégek Budapestről, Kecskemétről, szerte az országból; köztük néhányan ismert, mondhatnám, híres emberek. (Nem árulta el, kik ők.) De például ide járnak ebédelni a környékbeli cégek dolgozói is. (A mellettünk lévő asztalnál ülők felé tekint.) Ettől függetlenül legnagyobb kincsünknek mégis a bizalmat tartom; vendégeimmel, munkatársaimmal egyaránt. És ha úgy alakul, még ha zárva tartunk, akkor is kinyitunk, akár egyetlen „ügyfél” kedvéért. A vendéglátás már csak ilyen: 365 napból 366-ot dolgozunk. (Mosolyog.)

    - Nagyon finom a halászlé - mondjuk. Hogyan lehet ilyen kiváló ételt főzni? Mi a titka? - Semmi! - válaszolja nemes egyszerűséggel Erzsike. - Próbálgassa mindenki otthon, és megtudja.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Wojtyla Ház