Egy újjászületés kezdete
Képgaléria
Hamarosan újra Dunaföldvár legszebb ékessége lehet a Golgota-hegy évszázadokkal ezelőtt emelt Kálvária-szoborcsoportja, amely a kecskeméti Porta Egyesület Kada Elek Munkacsoportja, a város önkormányzata és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttmunkálkodásával születhet újra. Szerdán délelőtt kezdődhetett meg a nagyszabású munka, hiszen ekkor bontották le a restaurálásra váró szobrokat, hogy elszállítsák a budapesti egyetem műhelyébe. Ezeket a fontos pillanatokat a média képviselői is nyomon követhették, hiszen helyszíni bejárással egybekötött sajtótájékoztatóra várták az újságírókat.
A jelenlévőket elsőként Farkas P. József, a Porta Egyesület alapítója köszöntötte, aki elmondta, hogy a közhasznú szervezet szeretné teljessé tenni a szoborcsoportot a két hiányzó alkotás újrafaragtatásával. Fontos céljuk a repeszektől eltöredezett stációk helyreállítása is, a jövőben pedig szeretnének a Golgota-hegyen egy konzultációs központot kialakítani, ahol a régió aktuális problémáinak megvitatására is lehetőség nyílhat.
Nagy Gáborné, Dunaföldvár polgármestere elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektetnek az idegenforgalmi fejlesztésekre, hiszen szeretnének egyre több látogatót fogadni városukban. Még az idei évben megkezdődik a dunaföldvári vár építése, nemrég nyilvánították gyógyvízzé termálvizüket. Ezért is nagy öröm az önkormányzatnak, hogy a Porta Egyesület felvállalta a felújítással kapcsolatos szervező munkát. Szabó Péter, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa megköszönte a lehetőséget, hogy a Kőszobrász-Restaurátor szak végzős hallgatói hozhatják rendbe a faragott felületű kompozíciót, amely elmondása szerint nagy kihívás számukra. Előbb mintákat kell küldeniük a laboratóriumba, azután derül ki, milyen konzerváló anyagokat kell használniuk, és pontosan mennyi időt vesz igénybe ez a munka. Előreláthatóan azonban még ez év őszén visszakerülhet a Golgota-hegyre a megújult szoborcsoport, amely remélhetőleg hosszú évtizedekig őrzi majd az egyetem diákjainak keze munkáját, hirdetve az összefogás erejét.
A lakosság adományaiból és a város segítségével golgota szoborcsoportot és stációkat állítottak a város legmagasabb pontján, ezzel is bizonyítva, áldozat is van, nem csak lélek. A hagyományt ápolták, a szobrok állagát azonban nem tudták megőrizni. A kő sokáig dacolt az idő viharaival, de megviselte ez a harc. A rendszerváltás után kiderült, hogy újabb nagy áldozatra van szükség ahhoz, hogy felújítsák a szoborcsoportot.
