Érseki szentmise Kecskeméten
Képgaléria
November 19. évről-évre kiemelkedően jeles ünnepnap a kecskeméti, Czollner téri Szent Erzsébet templomban, az idén azonban többszörösen is így volt ez. Vasárnap - ha csak egy napra is - a hírös város lett a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye fővárosa. Részben azért, mert az ünnepi szentmisét dr. Bábel Balázs metropolita, a főegyházmegye érseke tartotta, részben pedig azért, mert ezen a napon vette kezdetét a Szent Erzsébet Emlékévnek a Porta Egyesület által koordinált kecskeméti programja.
Az emlékév aktualitását köztudottan az adja, hogy 2007. november 19-én ünnepelhetjük a szegények gyámolítója születésének 800. évfordulóját.
A vasárnapi szentmise kezdetére zsúfolásig megtelt a Czollner téri templom. A híveket Barotai Imre kanonok köszöntötte, aki elmondta, hogy idén kettős ünnep a helyi közösség számára november 19., ugyanis 180 évvel ezelőtt ezen a napon szentelték fel a templomot. Az igehirdetés előtt dr. Bábel Balázs érsek ünnepélyesen megnyitotta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyei Szent Erzsébet Emlékévet, majd megáldotta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által a helyszínen osztott kenyeret.
- Zseniális, és előrelátó ember volt, aki 80 esztendővel ezelőtt a Czollner téri Szent Erzsébet templom mellé letelepítette az angolkisasszonyok mai iskolájának elődjét mondta ünnepi beszéde elején dr. Bábel Balázs. Szent Erzsébetnek ugyanis nemcsak szociális érzékenysége volt példaértékű. A családi élet, a női lét minden szakaszához kapcsolható feladatok példaértékű megvalósítójaként is emlékezhetünk rá. Abban a gazdasági és morális válságtól sújtott időben, amelyet ma él át nemzetünk, nagy szükség van arra, hogy a családok szétzilálódott élete is valamiképpen rendbe jöjjön. Ehhez, pedig elengedhetetlen, hogy a család lelkének, az anyának a felkészítése kellőképpen megtörténjen. Szent Erzsébet mindössze 24 évet élt, ez a számára megadatott rövid idő azonban lelkiekben olyan gazdag volt, hogy az hosszú időre példát láthatunk benne. Árpádházi Szent Erzsébettől megtanulhatjuk többek között a művészetek napjainkban sajnos fakulni látszó tiszteletét, szeretetét is. A művészet Isten nagy adománya az ember számára, hogy lélekben értékesebbé váljék. Példa a ma leányai számára az is, ahogyan Szent Erzsébet menyasszony, illetve fiatalasszony volt. A középkorban talán nem is illett szólni arról, hogy valaki szerelemmel házasodik, márpedig Erzsébet nagyon szerelmes volt a férjébe. A szerelem is Isten ajándéka, és sajnos azt tapasztalom, hogy a mai ifjúság nem igazán ismeri és értékeli ezt az ajándékot, ez pedig akár a házasság válságához is vezethet. Erzsébet és Lajos kapcsolata példamutató volt az egymás iránti szeretetük, hűségük tekintetében is. Mindennél erőteljesebben érvényesült azonban Erzsébet jellemében a már említett szociális érzékenysége, amely a szegények megsegítésében éppúgy testet öltött, mint például beteg emberek ápolásában, gondozásában. Árpádházi Szent Erzsébet nem olyan magától értetődően lett szentté, mint azt gondolnánk. Tudatosan tett ezért, és Jézus Krisztustól tanulta mindazt, amit a maga korában, ott, és akkor megvalósított. Emlékét templomok, katedrálisok is őrzik, de Szent Erzsébetnek igazán az emberi szívekben kell élnie. A magyar lányokéban különösen, hiszen Erzsébet a magyarságát bárhol élt soha nem tagadta meg. Nagy szükség van arra, hogy ma és a jövőben is éljenek hozzá hasonló lelkületű lányok, asszonyok. Ha lesznek ilyenek, akkor nincs veszve Magyarország.
Az ünnepi szentmise zárásaként Farkas P. József, a Porta Egyesület alapítója ismertette a jelenlevőkkel a Szent Erzsébet Emlékév kecskeméti programját, majd dr. Bábel Balázs megáldotta azokat a kenyereket és rózsákat, amelyeket a következő napon a civil szervezet aktivistái osztottak ki a város forgalmas kereskedelmi központjaiban, egyben adományokat is gyűjtve a rászorulók megsegítésére.
