DR. BÁBEL BALÁZS: SZEMBE NÉZVE SZENT ISTVÁNNAL (interjú)
Képgaléria
Kecskemét főterén, a Szent István szobor előtt rohanós az élet. Az erre járók nem néznek föl a kardját maga előtt tartó monumentális alakra. Sietnek. Az ünnepek talán lassítanak a tempón. Következhet a szembenézés. Hol vagy István király?
- Milyennek képzeli el érsek úr az államalapítót, akinek testamentumát ma, Ön vigyázza a régióban? kérdezem a műalkotás előtt állva dr. Bábel Balázstól, a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye első papjától
- Ország- és egyházépítő munkásságát, életkörülményeit, a történelmi időket, ránk maradt feljegyzéseit, a korabeli leírásokat tanulmányozva Szent István külsőjére vagy belsőjére vonatkozólag az embernek más-más képe alakul ki mondja dr. Bábel Balázs. A külsőt meghatározza az a sok-sok ábrázolás, amit életemben láttam, illetve a koronázási palástnak megmaradt néhány motívuma. A belső fokozatosan tárul fel előttem, ahogy megismertem Szent István törvényeit, az intelmeket, művét, annak a hatásfokát, és úgy egyre nő a szememben Szent István király. És ha történetesen erre a kecskeméti, főtéri szoborra gondolok, akkor az számomra azért is emlékezetes, mert itt voltam az avatásán, és itt végeztem el katolikus részről a megszentelését a jubileumi évben. És önmagában a szobrot is nagyon jónak tartom. Már akkor föltűnt nekem, hogy a kard egyszerre kereszt is, ahogy fogja Szent István király, mint annak idején a honfoglalás ezredik évfordulóján az esztergomi érsek, Vaszary hercegprímás mondta, hogy a kard megszerezte, a kereszt megtartotta a hazát. Arra emlékeztet bennünket a kardot kereszt formájában tartó Szent István király, hogy ő volt az, aki az 1100 éve Árpád fejedelem által megszerzett honban államot, keresztény államot tudott teremteni.
- Lehet-e ma Szent István aktuális?
- Mindenképpen. A szentek mindig időszerűek, mert nem kötődnek az ideiglenes dolgokhoz annyira, hogy az időtlenségben, örökkévalóságban ne szólhatnának az emberhez. A hősök azok általában időhöz kötik magukat, a szentek sorai emelkednek. Ezért lehetséges, hogy időtől függetlenül visszaemlékezzünk a szentekre, mi több az egész világegyházban megemlékezünk róluk.
- Mit jelent a Szent István-i örökség a mai kalocsa-kecskeméti érseknek?
- Én kilencvenedik utódja vagyok a szent koronát hozó Asztrik apátnak, az első kalocsai érseknek. Ezért a múlt arra kötelez, hogy Szent Istváni örökséget a mai időkben próbáljam tanítani, megélni és az egyházmegyében megvalósíttatni, megtenni, ami rajtunk áll. Személy szerint is közel áll hozzám Szent István király, mert a bérmanevem, amit mindenki úgy választ, azt őróla vettem 11 éves koromban.
- Kard és kereszt. Mennyire kardos ez a mai örökségápolás?
- A szelíd eszközöket választjuk, viszont ez nem jelenti azt, hogy az igazat nem merjük kimondani, még úgyis, ha vannak, akiknek nem fog tetszeni, mert beszédetekben legyen az igen igen, a nem nem, mondja az Úr Jézus. És ebbe beletartozik az is, hogy az igazságot szenvedélyesen kell keresni, ki kell mondani, és az igazság által vezettetve kell a Szent István-i úton haladni.
- Az utóbbi években érsek úr szent beszédeiben mond néhány aktuális gondolatot is. A Bibliát vagy a történelmi örökséget a mindennapokra fordítja. Mi az igazi üzenete, motívuma ennek az aktualizálásnak?
- Mindig az evangéliumi gondolat. Mert Jézus mondja, hogy a családatya az régit és újat egyaránt elővesz. Maga Jézus aktualizálta beszédeit. Kimondja, hogy látta a szép mezőt vagy a lilomokat, az ég madarait, és a politikai helyzetre is utal Heródesről szólva, és a főpapokra, írástudókra is. Ezen a nyomon járok én is, sosem személyeket emlegetve, hanem általános társadalmi és ennél fogva politikai jelenségeket mérlegelve, értékelve az evangélium és az egyházi tanítás fényében. Ezt mindig szoktam tenni, és ha Isten erőt ad hozzá akkor ezt teszem a későbbiekben is.
- Augusztus 20-dikán lehetősége lesz, hogy egy nemzetet tanítson, a nemzethez szóljon. Miből merítkezik?
- Végig szoktam tekinteni, ha nem is teljességgel elolvasni a Szent István monográfiákat, belenézek most is, a törvényeket néztem, és az intelmeket. Nem akarom előre elmondani a prédikációt, mert megírtam már. Szent István törvényeire utalva szembesítem velük mai önmagunkat. Abból a képből indulok ki, hogy a híres kalocsai szobor, a király fej amit sokan úgy tartanak, hogy Szent Istvánt ábrázolja markáns, vizsgáztató tekintetével kérdőre vonja a mai magyarokat.
- Mire figyelmeztet a szent király?
- Erre a Szent István-napra elővettem egy prédikáció gyűjteményt, amit a néhány éve elhunyt irodalom-történész, Lukácsy Sándor gyűjtögetett össze, és megnéztem a régi prédikációkat. Ostorozzák a saját korukat, társadalmukat, mert ők akkor úgy érezték, hogy most vagyunk a legmélyebb ponton, és ez egy kicsit ma is áll. Én úgy gondolom, hogy itt nem csak a magyarság, hanem Európa, a nyugati civilizáció került válságba. Ha ez a keresztény világ nem változtat önmagán, ahogy a pápa mondta, nem tér vissza keresztény gyökerekhez, akkor meg vannak számlálva az évei.
- Mondana egy konkrét példát
- Egy biztos, hogy pogány eszközökkel a világ rosszabbá válik. Gondolok itt nevezetesen az iraki háborúra. Annak idején II. János Pál letérdelt és könyörgött, hogy ne indítsák el a háborút. Annak örülök, hogy katolikus püspökök magyar részről, persze a mi szavunk itt nem sokat számít, de mégis megtették amit meg kellett, kijelentették, hogy semmi közünk ehhez a háborúhoz, amit most már belát a világ.
- Az egyház és a világ nagy kérdéseivel szembesül, válaszokat keres, ugyanakkor lelkipásztorként járja a megye falvait, községeit, tanyáit. Mi a tapasztalata itt Bács-Kiskunban? A hit mennyire él és mennyire tud megújulni?
- Vannak vigasztaló jelek, de vannak országosan elkeseredésre adó okok. A nyár folyamán helyettesítettem papjaimat olyan kis helyeken, mint Hillye, Halom, Foktő, és elkeserítő látni, hogy fogy, nagyon-nagyon öregszik ezekben a kis falvakban a lakosság. Itt nagy megújulásról nem sok szó lehet, ha egyszer onnét elköltözik a diákság, az ifjúság, a fiatal házasok, akkor ott csak lefelé lehet menni.
- És mi okot a vigasztalásra?
- Kis településeken a jelenlétünk abból áll, hogy időnként misézünk, ha kérnek valami szolgáltatást, tehát keresztelést, esketést vagy temetést, akkor mindenképpen számíthatnak ránk. Más a helyzet azonban a nagyobb községekben városokban. Ott aktívan jelen vagyunk, és hagyományos rendezvényeinket is megtartjuk. Nyáron volt Baján az egyetemisták találkozója 3 napos programmal, aztán Apostag, a ladik fesztivál, Bugacon lelkigyakorlatos hét a fiataloknak. És ha arra gondolok, hogy számos alkalommal 40-50 gyerek eljön az egyházmegye központjába, szétnéznek a kincstárban, a könyvtárban, és otthon érzik magukat, akkor azért ez reményre ad okot. Örömteli számunkra, hogy minden nagyobb egyházközségnek vannak sikerkörei: rózsafüzér társulatok, egyházmegye-képviselő testület, számos helyi csoport, amelyek összetartanak.
- A papokkal, hívekkel mikor tud találkozni?
- Sűrű a programom. Mindig úton kell lennem. Előtte és után is fontos programjaink vannak. Megemlítem Szabadkát, aztán az egyházmegye Szent Imrés helyeit. Bajaszentistvánon is búcsú van, a város főbúcsúja. A Szent István Bazilikánál lesz huszadikán az országos Szent István ünneplés. Tehát benne vagyok a sűrűjében a megemlékezéseknek, ünnepeknek, ahol hívekkel, papokkal egyaránt találkozom. Végül is ez a szolgálatom lényege, értelme. (Az interjú megjelent a Petőfi Népe 2007. augusztus 18.-i ünnepi számában.)
