"VAN ABBAN VALAMI ÉGI JEL...." - DR. BÁBEL BALÁZS ÉRSEK ÍRÁSA
Képgaléria
VAN abban valami égi jel, hogy a forradalom első napja 1956. október 23-án Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulójára esett. ....
....Õ volt az a keresztes pap, aki a magyar vitézeket lelkesítette, hogy Hunyadi vezetésével megvívják a világra szóló győzelmet Nándorfehérvárnál. Abban is van valami hasonlatos, ami a nándorfehérvári győzelmet és forradalmunkat, szabadságharcunkat követő időben történt. A történelem felgyorsult, ezért minden rövidebb ideig tart, mint korábban. 1456 után mintegy hetven évig viszonylagos békében voltunk a török hatalomtól. 1956-ban a forradalom győzelme után ez néhány napra korlátozódott. A mohácsi vésszel 150 éves török hódoltság kora kezdődött meg, míg november 4-ét követően 35 évig tartott az orosz megszállás.
A török kiűzése után az egykori híres középkori Magyarország harmadrészében romokban hevert, amelyek hatásai máig is érezhetők. A kommunizmus bukása után lelki téren érezzük ugyanezt az országos rombolást: évezredes erkölcsi értékek mentek veszendőbe. Ma tapasztaljuk, hogy kettéosztott a magyar társadalom. A forradalom és szabadságharc megítélése is választóvizet jelent magyar és magyar között.
Vannak, akik ma is azt mondják: börtönből kiszabadult nyilasok garázdálkodtak azokban a napokban, vagy jobb esetben a reformkommunisták akarták a reformálhatatlant jobbá tenni. Sokan titkon őrizték és most nyíltan megvallják, hogy szabadságharc volt. Amikor a nép nemet mondott a diktatúrára, számosan életüket is készek voltak feláldozni. Vannak aztán békítők is, akik a barikád mindkét oldalán lévőket egybemossák, a hóhért az áldozattal. Még egyházunkra is kivetült ennek a megosztásnak az árnyéka, a forradalom mellett nyíltan kiálló mártírsorsú Mindszenty bíboros megítélésében. Nem szűnik a megosztottság, ezentúl az emlékezésekben az 50. évforduló atrocitásai is ott lesznek.
Majd ha minden személyesen érintett ember, nagyszülőkig visszavezetve kihal, akkor lesz osztatlan egységesítő ünnep az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Pongrátz Gergely, forradalmunk meg nem alkuvó Corvin-közi parancsnoka, Kiskunmajsa mellett háromféle módon állított emléket: a múltnak, a jelennek és a jövőnek. Fölépítette az első 56-os múzeumot, mellette a Kapisztrán Szt. János tiszteletére és az 56-os mártírok emlékére épített kápolnát, a jövőt szolgáló 56-os nyári táborhelyet az ifjúság számára. 1999. októberében bérmautamról hazafelé, betértem a múzeumba és az előzőleg kapott nagy virágcsokrot átadtam Pongrátz Gergelynek. Nagyon elérzékenyült és azt kérte, írjak be valamit az emlékkönyvbe. Amit odaírtam annyira megtetszett neki, hogy később kiíratta a múzeum falára „A múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él.
