Bócsa-Zöldhalomtól a professzori székig - Aktuális írás-e a Biblia?
Képgaléria
A magyarországi történelmi egyházak által meghirdetett BIBLIA ÉVÉBEN (2008.) sokan fordulnak a szent könyv felé. Egy-egy ilyen alkalom az újra fölfedezés lehetőségét kínálja azoknak is akik gyakran forgatják az örök igéket hordozó lapokat. Mondhatjuk-e aktuálisnak iratnak a Bibliát? És ha igen, miért? kérdeztem Dr. Tarjányi Béla professzortól, a Bócsa-Zöldhalom-pusztáról származó biblia-tudóstól Kalocsán, a Patachicsh Gyűjtemény míves bibliáinak tárlatmegnyitója után.
- A Biblia születésétől azt szolgálja, hogy a mindenkori ember választ kapjon a saját aktuális problémájára. Tehát mi is, ma a 21. században ugyanúgy mint a keresztények az első században, vagy a középkori egyház magyarjai megtalálhatjuk az aktuális útmutatást benne. Ez más írásműveknél is megfigyelhető. Gondoljunk csak az ember alkotta imádságokra. Vagy más irodalmi művekre. Azért itt van egy nagy különbség: a bibliai iratokat szerintünk a Jó Isten akaratából, az emberiség irányítására hozták létre. Ezek után mi hisszük azt, hogy a mindenkor embere képes arra, hogy az akkori híveknek elhangzott prédikációkból- mert prófétai, tanító, biztató, jövőt mutató beszédek rögzítéséről van szó - le tudjuk vonni mára a mi életünkre vonatkozó konkrét eligazítást.
- Gyakran előkerül a fölvetés: miért szentesítjük mi a Krisztus előtti íratokat. Koncentráljunk csak az Újszövetségre, az Evangéliumokra
. Aki engem lát látja az Atyát, mondja Jézus. Krisztus egyedül elég...
- Erre föltehetné valaki a kérdést: ha magunkat ismerni akarjuk, elhagyhatjuk-e a gyermekkor vizsgálatát? Hogy hagyhatnánk el? Akkor lettünk azzá amik vagyunk. Akkor indultunk el, formálódtunk valamivé. Persze, hogy a felnőtt korunk tanulmányai, tapasztalatai, érett értelme szerint rendezzük be az életünket. De a gyerekkorunk örökre rányomta bélyegét a jelenünkre. Ugyanígy van a Bibliával is. Volt egy gyermekkor, egy ifjúkor. Persze, hogy nem az a mindennapi olvasmányunk. De abból mi éppúgy tanulni tudunk, mint az akkori kor embere. Jézus is és levélíró apostolok is támaszkodtak, hivatkoztak rá. Erre épített Isten, amikor Jézust elküldte. Erre tudott hivatkozni Jézus is, amikor a csodáit, meg az ő kilétét magyarázta. Nem az Ószövetség a végső szó, de eszünkbe sincs megtagadni.
- Ön itthon van az Alföldön, itthon a puszták településvidékén. Bizalommal kérdezem: egy igen gazdag életút közepén, az alkotói pálya csúcsain, professzorként, tudósként, tanárként, papként, melyik szentírási részek táplálják legjobban a hitét?
- János evangéliuma. Szerintem az a legkiforrottabb könyv, az megy a legmélyebbre. János evangélista a század végi évtizedek tanításai után a legteljesebb mélységben átérezte már - és el is tudta mondani - Jézus jelentőségét: ő az élet kenyere, ő a víz, a feltámadás. Ha pedig csak egy mondatot választhatnék , akkor azt mondanám: arról ismerjen meg mindenki titeket, arról tudják meg, hogy tanítványaim vagytok, mert ti szeretitek egymást
. Csak egy mondat és mégis hordozza a teljes Biblia lényegét, egészét
.
