November 25. hétfő, Katalin
Hírek, események 2008. május 22. 09:38

Biblia éve - 2008

Képgaléria
Biblia éve - 2008
Beszélgetés a Bibliáról Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsekkel A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia - a protestáns testvérekkel közösen - a 2008-as évet a Biblia évének hirdette meg. Erre az alkalomra az MKPK körlevelet adott ki, amelyet újév napján felolvastak a templomokban. Európában a legtöbb példányban és a leggyakrabban kiadott, legtöbb nyelvre lefordított könyv a Biblia. A könyvek könyve. A Biblia a Szentlélektől sugalmazott mű, életet adó forrás. Egy 73 könyvből álló könyvtár, amely egyetlen kötetben elfér. A legfontosabb, legismertebb és legolvasottabb könyv a világon, mert Isten szavát közvetíti. Az Ószövetség 46, az Újszövetség 27 könyvet tartalmaz.
Milyen könyv a Biblia? A Biblia-évében remélhetőleg az egész magyar kereszténység maga elé teszi az Úr szavát, a Szentírást, a megszokottnál is nagyobb tisztelettel olvassa és életére abból útmutatást keres. Egy interjú kerete nem ad arra lehetőséget, hogy a Bibliáról alapos ismereteket adjak. A Biblia vallásos könyv, az Isten vonalvezetését, gondviselését kifejtő könyv. A Kinyilatkoztatást közlő könyv. Végül is a megváltásunkat bemutató könyv. Ugyanakkor azt mondjuk róla, hogy nem az égből pottyant. Tehát nem olyan, aminek csak isteni eredete lenne. Szent Jeromos mondja azt, hogy a Szentírás az a könyv, amelyben ott rejtőzik az Ószövetségben az Újszövetség, és az Ószövetség az Újszövetséggel válik érthetővé az emberek számára. Éppen ezért nem dobhatjuk el az Ószövetséget. Sokan azt mondják: ugyan, hagyjuk már. Nem lehet, mert magyarázhatatlan és érthetetlen nélküle az Újszövetség. A Szentírás az a könyv, amelyik mindig elnyeri az időszerűségét és időszerűsíthe-tőségét. Maga Jézus mondta: "Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak." Hány könyvet adtak ki azzal a szándékkal az emberek, hogy na majd azt elolvassák az emberek, és örökre emlékezetes marad. És nem lett azzá. A Szentírást magyarázni is kell. Ki magyarázza? Az Egyház, tehát a Katolikus Egyház magyarázza, amelyik megőrizte, amelyiknek van tanítóhivatala, és lábjegyzeteiben odafűzi azokat a gondolatot, amiket a Szentíró értett rajta. Ha valaki most akar a Biblia-évében ismerkedni a Szentírással, - sohasem késő - akkor ne előlről kezdje, a Teremtés könyvénél, hanem kezdje az evangéliumokkal. Azután az apostolok cselekedeteivel, és ezt követően menjen vissza az Ószövetséghez. Akkor mindjárt érthetőbbé válik számára. A magyarázatnak lehet többféle fajtája is. Van például betű szerinti értelme egy-egy szentírási résznek. Amikor azt mondja a Szentírás, hogy Jézus a 40. napon fölment a mennybe föltámadása után: ezt betű szerinti értelemben kell venni, és nem lehet azt mondani: a 39. vagy a 41. napon. A 40. napon történt. Van azután allegorikus értelme, amikor egy-egy szövegben nem csak azt látjuk meg, ami ott szó szerint van, hanem annak egy másik, mélyebb, lelki értelmet adunk. Ennek volt nagy mestere Origenes, az Ősegyháznak kiváló szentírás ismerője. Mit üzen érsek úr az olvasóknak? Azt üzenem a kedves testvéreknek, hogy olvassák a Szentírást. Addig ne hagyják abba, amíg egy olyan gondolatra nem találnak, amit úgy éreznek: ez éppen nekem szól, és próbálják ezt megvalósítani. Az a gondolat váljék továbbra is teljessé, hogy én nem egy könyvnek a bölcsességét, valami füveskönyvet veszek a kezembe - ami lehet nagyon szép és jó -, hanem maga az Isten Szava irányít el. Behatol az ember lelkébe, megszólítja és utána elgondolkodásra, ha kell, a bűnbocsánatra indítja: térj vissza az Úrhoz, a te Istenedhez, hiszen bűnöd miatt fordultál el tőle. Amikor megfogadom, akkor tovább visz ez az isteni szó: menj, és most már tedd a jót. Az Isten és emberszeretet erényeit gyakorold. Ha ezen az úton mégy, jó úton jársz. Így a Biblia életté válik benned. A Bibliát azzal a hittel kell olvasni, hogy maga az Úr Jézus szólít meg bennünket. A Biblia évére készült egy plakát. Nem örülök ennek a Biblia-plakátnak. Nem kifejező, amit kitettünk. Ha rám bízták volna a plakát elkészítését, egy olyan formátumot adtam volna, hogy: nagy városnak forgatagában áll egy ember útikönyvvel vagy egy Bibliával, és nem tudja, hová menjen! Nézegeti a térképet, nézegeti az utcákat. - Odaírtam volna: A Biblia az a könyv, amely utat mutat az életre, és elvezet az Istenhez. Ez a lényege. Így forgassuk a Szentírást mindennapjainkban azzal a nagy reménynyel és hittel, hogy az a szeretet, amit itt megvalósítottunk, beteljesedik Istennél, az örök szeretet forrásánál. Kérem, idézzen fel egy személyes emléket, amely a katonasága idején történt. Bevonulásom után az első alkalommal, amikor hazamehettem szabadságra már nagyon ki voltam éhezve arra, hogy a Szentírást olvashassam, ugyanis a laktanyában nem tarthattunk Bibliát. Talán mondanom sem kell, hogy akkori idők katonasága a papnövendékek számára kemény megpróbáltatást jelentett. Jómagam is büntetett előéletűek között voltam egyedüli kispapként. Amikor kinyitottam a Szentírást, ezen akadt meg a szemem: „Az apostolok erőt öntöttek a tanítványok lelkébe, buzdították őket, hogy tartsanak ki a hitben, mert sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába." Érsek úr püspöki jelmondata PRO REGNO DEI, az Isten országáért. Az Isten országa a Biblia vezérlőgondolata, amely összeköti az Ó- és Újszövetséget, elkezdődött, és halad a beteljesedés felé, és mi annak tagjai lehetünk. Az Isten országa a legkedvesebb evangéliumi gondolatok közé tartozik számomra. Amikor egy ifjú pap jelmondatot választ, abban már benne van az a belső irányultság, ami őt vezetni fogja, ami kedves számára. Akkor Máté evangéliumából azt a mondatot vettem ki: "Keressétek elsősorban Isten országát és az ő igazságát." Amikor bármiféle kételyem volt, akár a tettek területén, akár egy-egy megnyilatkozásban, odamértem magam ahhoz, hogy vajon ez az Isten országát építi-e, amit most én teszek. Innen adódott, hogy amikor kilenc évvel ezelőtt püspökké kineveztek, akkor ezt a biblikus gondolatot, idézetet jelmondattá tettem, hiszen a püspököknek is kell valamit választani. Pro regno Dei! Az Isten Országáért. Minden cselekedetemet, fáradtságomat, kudarcomat, küzdelmemet ezért ajánljam. Az Isten országáról szólva elmondhatjuk, hogy az egzegéták sok bibliai kérdésben eltérnek egymástól, de abban nem, hogy a Biblia alapgondolata az üdvösséget hozó Isten országa. Ez a gondolat vezetőeszméje az egész Szentírásnak. Minden áldozatot vállalni kell érte, mert Isten országának páratlan értéke van. Az elásott kincset találó ember is eladja mindenét, hogy a földet megvehesse. A kereskedő is, hogy az igazgyöngy az övé lehessen. Ez azt jelenti, hogy Isten országának ügye a legfontosabb az ember életében, és aki képes rá, az Isten országáért a legértékesebb emberi kapcsolatról, a házasságról is mondjon le. A cölibátusnak legalapvetőbb megindoklása - Isten országáért - ebben rejlik. A mai szekularizált világban, az egyházban élők is csupán egyházi parancsot látnak benne, amit esetleg meg is lehet változtatni. A bukások és elesések ellenére is mindig fel kell, hogy ragyogjon ez az eszmény az erre vállalkozó emberek életében. Az elásott kincs és igazgyöngy nem személytelen érték, hanem a Szentháromságos Isten ismerete és szerető közössége. Aki megértette, hogy az ember az Isten országával mindent megkap, és hogy Isten országa mellett már semmi több nem kérhető, az meg fogja érteni, hogy ennek az örömhírnek a következménye az életvitel gyökeres megfordítása, a megtérés. A megtéréssel fokozatosan Isten uralma érvényesül az ember lelkében, szeretetében megtisztul, s halad a beteljesedés felé. Szilágyi Ferenc/Szent Kereszt Ökumenikus Magazin

Kövessen minket a Facebookon is!