Kecskeméti sajtótájékoztató: Az EP előtt a méz helyzetével foglalkozó jelentés
Magyarország számára különösen fontosak a jelentésben előterjesztett kérdések, hiszen Spanyolország és Románia után hazánk a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az Európai Unióban. Nagyjából 20 ezer méhész tevékenykedik itthon, akik értéket állítanak elő. A magyar méz mintegy háromnegyed része külföldi piacokon talál gazdára. Az EP első alkalommal foglalkozik jelentés szintjén a méhekkel, a mézzel és a méhek természetben betöltött nélkülözhetetlen szerepével. Az érintett bizottság elfogadta a jelentést.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadta az Erdős Norbert által előterjesztett Méz-jelentést, amely számos kérdést érint méz ügyben. Az egyik ilyen a hamisított méz kérdése.
- Az Európai Unióba érkező méz nagyjából 20 százaléka még mindig hamisított, ez pedig nagy károkat okoz a tagállamok méhészeiknek - mondta el Erdős Norbert. - A jelentés kitér arra is, hogyan kellene ellenőrizni a mézet, amikor behozzák az unióba. Ugyanakkor fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet az, hogy jelenleg a mézes üvegek címkéin nincs feltüntetve a pontos származási hely, csak az, hogy EU-n kívüli vagy EU-n belüli.
A jelentés egy másik fontos eleme a méhészek támogatása. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2016 augusztusában kezdődött, és három év alatt a korábbiaknál 20 százalékkal több jut a méhész ágazatnak. Az elmúlt hét évben közel 10 milliárd forint összegű támogatásban részesült a méhészeti ágazat. A támogatások egyik fele hazai költségvetési forrásból, míg a másik fele az EU finanszírozásában valósult meg. Ám az európai támogatásokat emelni kellene, hiszen az EU bővülésével megnőtt a méhészek száma is az unióban, viszont a támogatások összege arányosan nem követte a bővülést.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nagyon fontos még a méz mellett a méhek életterének és a faj fennmaradásának kérdése is, hiszen az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés. Ez óriási kihívást jelent. Kínában például a méhek hiányában már mesterséges beporzással termékenyítenek meg számos növényt. Az Egyesült Államokban pedig több millió dollárt fizetnek a méhészeknek azért, hogy a kaptárjaikat a beporzás érdekében áttelepítsék egyik helyről a másikra. Ebben az esetben tehát nem is a méz az elsődleges szempont, hanem a beporzás.
Európában még nincs ilyen probléma, és hogy ne is legyen, ezért kell odafigyelni a növényvédőszerek összetételére, illetve azok használatának szabályozására.
Jó hír, hogy 2010 óta nőtt hazánkban a fejenkénti mézfogyasztás: 40 dkg/fő/évről 80 dkg/fő/évre. Elsők között vezette be Magyarország 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot. Több mint 500 óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel 100.000 gyermek kaphatott mézes reggelit.
A Méz-jelentés február 28-án kerül a plenáris ülés elé, és március 1-jén szavaznak róla az EP-képviselők.