Az első negyedévben alig kúsztak fel a kecskeméti ingatlanárak, de ez senkit ne tévesszen meg
Két kérdés izgatja a szakértők fantáziáját
A vevők egy része az árak mérséklődését várja, az előrejelzések szerint azonban erre a következő években még nem számíthatunk. Előbb-utóbb természetesen ez is eljön, de annak, aki nem akar várni, érdemes egy jó helyen elhelyezkedő ingatlannal bebiztosítania magát - a jelenlegi tendenciák ugyanis az árak csökkenése ellen hatnak.
A másik nagy kérdés a bérbeadás jövője, amely a lakáspiac egyik slágerterméke. Akik most döntenek úgy, hogy az ingatlant választják befektetési formaként, azoknak nemcsak az árakkal és a hozamokkal, hanem a szigorodó szabályozással is számolniuk kell.
Persze ez nem feltétlenül jelenti, hogy le kell mondanunk a bérbeadásról. Egyszerűen arról van szó, hogy a rövidtáv helyett hosszabb időre érdemes kiadni a lakásokat - főleg akkor, ha mi magunk intézzük a megvalósítást, ingatlanosok bevonása nélkül.
Jobban megéri hosszú távban gondolkodni?
Összehasonlításképpen említjük meg, hogy míg 2013-ban 25 millió forintból egy 55-60 nm-es, jó helyen fekvő, belvárosi lakást is megvásárolhattunk, addig ma az árak közel duplájára nőttek. Ez azt jelenti, hogy 4-5 éve a rövidtávú bérbeadással évente 15-20%-os hozamot realizálhattak, akik ezzel foglalkoztak, ma ez az arány 10-13%.
Hosszú távon néhány éve 8-9%-os éves hozammal lehetett számolni, napjainkban pedig 5-7%-kal - tehát kisebb mértékű volt a visszaesés. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a bérleti díjak is megugrottak.
Az áremelkedés idén sem állt meg, országos szinten további 3%-kal kúsztak fel az átlagos négyzetméterenkénti árak az első három hónapban. E mögött azonban igen nagy eltéréseket tapasztalhatunk az egyes megyék között - és azokon belül.
A kecskeméti árak lekörözik az országos átlagot?
Bács-Kiskun megyében 5%-kal drágultak az ingatlanok. Persze a kép ennél összetettebb: vannak olyan települések, ahol kilőttek az árak - Kiskunfélegyházán 23%-os volt a növekedés -, míg máshol inkább stagnáltak vagy nagyon kismértékben mozdult el az árszínvonal - Baján 1%-os visszaesés, Kalocsán és Lajosmizsén 2-3%-os drágulás mutatkozott.
A piaci szereplők számára a százalékoknál fontosabb kérdés az ezek mögött tapasztalható átlagos négyzetméterenkénti ár. Ebből a szempontból figyelembe kell venni az ingatlan típusát: a Kecskeméten meghirdetett családi házak például 3%-kal haladják meg a megyei, és 44%-kal az országos átlagot.
A megyeszékhelyen a megkörnyező településekhez képest 100-150 ezer forinttal magasabbak az átlagos négyzetméterenkénti árak. Míg Kalocsán 130 ezer Ft/m2, Soltvadkerten 142 ezer Ft/m2, addig Kecskeméten 285 ezer Ft/m2 jelenti az átlagot.
Hasonló eltérések figyelhetőek meg a lakáspiacon is, annyi különbséggel, hogy ebben a szegmensben magasabbak az átlagos Ft/m2 árak. Megyei viszonylatban itt is Kecskemét vezeti a listát, ehhez képest Kiskunfélegyháza és Kalocsa árszínvonala 30-150%-kal kedvezőbb.
A megyeszékhelyen mutatkozó, országos viszonylatban is magasnak számító ingatlanárak elsősorban a munkalehetőségek bővülésének tudható be. A nemzetközi gyárak megjelenése sokakat vonzott a városba, akik a napi ingázás helyett a költözés mellett tették le a voksukat.
