„Hogyan készül? A tojás” – Kollár Csaba előadása a Wojtyla Házban
Képgaléria
A tojásban tehát minden benne van, ami egy új élet születéséhez szükséges és épp ez teszi olyan értékes élelmiszerré. Aminosavak, ásványi anyagok, fehérjék – ezekben mind bővelkedik, de még vitaminokban is: a C kivételével minden esszenciális vitamint tartalmaz, ráadásul ezek nagy része még hőkezelés után sem illan el – tudhatták meg Kollár Csabától a wojtylások.
Létezik egy úgynevezett „biológiai érték lista”, ami élelmiszereket rangsorol aszerint, hogy a bennük lévő fehérjék közül mennyit képes a szervezetünk ténylegesen hasznosítani. Ebben a rangsorban a tojás az anyatejjel holtversenyben 100-as, maximális értékkel vezeti a mezőnyt, második helyen a tehéntej áll, 85-ös pontszámmal.
A borhoz pedig azért hasonlítható, mert mindkettő sokáig ellenjavallt volt a táplálkozástudósok szerint. Mára azonban fordulat állt be: egy pohár vörösbor elfogyasztását éppúgy egészségesnek mondják, mint napi egy tojásét. Utóbbi egyébként magas koleszterintartalma miatt sokáig tiltólistán volt a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára, ám mióta rájöttek, hogy létezik „jó” és „rossz” koleszterin, és a tojás a jobbik verziót tartalmazza, egyből lekerült a tiltólistáról. Diétázók is nyugodtan fogyaszthatják, hisz egy tojás energiatartalma mindössze 75 kcal (csak viszonyításképpen: a férfiak napi ajánlott bevitele 1200-1500 kcal).
A „Hogyan készül? A tojás” című rövidfilm felvételéhez Kecskemét mellett, Lajosmizsén találta meg a megfelelő helyszínt az alkotó. A „Hírös tojás” farmja az ország egyik legnagyobb és legmodernebb üzeme. Érdekes, hogy ez a környék hazánk „tojás gócpontja”, az összes magyar tojás 30% százaléka ugyanis Kecskemét környékén termelődik. Nem csoda ezek után, hogy immár hagyományosan Kecskeméten rendezik minden év júniusában a Tojásfesztivált – derült ki a dokumentumfilmből.
– Sokan megmossák a tojást mikor hazaviszik a boltból, ami helytelen, így ugyanis eltávolítjuk a héját kívül burkoló vékony, rászáradt védőréteget, ezáltal a pórusokon át kórokozók juthatnak be, s könnyen megzápulhat a tojás. Mindez azt is jelenti, hogy – a tévhittel ellentétben – a tojástelepeken sem mossák, vagy fertőtlenítik a tojást. Ha ugyanis a tyúk egészséges és a megtojt tojás nem érintkezik a külvilággal amíg dobozba kerül, akkor egy mosás vagy fertőtlenítés inkább csak kárt okoz. Tehát ha otthon úgy látjuk, hogy nem teljesen tiszta a tojás, akkor is csak közvetlenül felhasználás előtt mossuk meg – figyelmeztetett az előadó, hozzátéve: „a hímes tojást sem szabad megenni, hisz a meszes héjon és pórusokon át a festék simán beszivároghat annak belsejébe”.
Nincs két egyforma tojás. Ezért is furcsa, hogy még mindig darabra vásároljuk, az ár ugyanis egyáltalán nem csökken a mérettel egyenes arányban. Vagyis legjobb, ha a kilós egységárat nézzük a dobozon. Egyébiránt az Európai Unió sok országában eleve nem darab, hanem súly alapján árazzák a tojást – hangsúlyozta a „Hírös tojás” atyja.
A tojás hivatalosan a megtojástól számított 28 napig fogyasztható, de a frissességet különböző trükkökkel ellenőrizhetjük, ilyen például az „úsztatás”. Ha ugyanis a tojást vízbe tesszük, a frissebb elmerül, a régebbi viszont úszik a vízen. Mindez azért van, mert a tojás folyamatosan párolog, így folyadékot veszít, ám mivel a héja fix, a kipárolgó víz helyére levegő kerül, az idősebb tojásban pedig ezáltal több levegő jut. Ez persze nem jelenti, hogy a vízen úszó tojást ki kell dobni, de jó és kemény habot csak friss alapanyagból lehet verni.
