November 26. kedd, Virág
Hírek, események 2018. augusztus 30. 12:44

Íme Wadowice, II. János Pál pápa szülőhelye

Képgaléria
Íme Wadowice, II. János Pál pápa szülőhelye
A húszezer lelkes dél-lengyelországi település neve Kecskeméten sem ismeretlen. Városunk vezetői 2007-ben kötöttek partnervárosi megállapodást Wadowice elöljáróival – lengyel részről Ewa Filipiak akkori polgármester, másrészt Farkas P. József kecskeméti újságíró, a Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója előzetes kapcsolatfelvételét, megbeszéléseit követően. (Fotók: Tódor Norbert)

Wadowice ötven kilométernyire fekszik Krakkótól. Búcsújáró hely, a zarándokok tisztelettel, szeretettel őrzik Karol Józef Wojtyła emlékét.

A kis műemlékváros története a 12. századig nyúlik vissza, akkor a Piast hercegséghez tartozott. Jelentős gazdasági központ, de fejlődését gátolták az állandó tűzvészek, járványok, háborúk. 1819-ben indult virágzásnak, amikor a régió fővárosává lett. A főtéri Szűz Mária bazilika 1791-98 között épült, egy koragót templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a későbbi pápát, a keresztelőkút ma is látható. Külső falán lévő napóráját – „Röpülj idő, vár az örökkévalóság” felirattal – a kis Wojtyła konyhaablakukból látta minden nap.

Hívő katolikus családból származott, édesapja katonatiszt, édesanyja tanítónő. A három gyermek közül ő a legfiatalabb. A Karol nevet azért kapta, mert édesapja nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak. Nővére meghalt, mire ő megszületett. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, két évre rá bátyja is örökre eltávozott. Édesapja egyedül nevelte, huszonegy éves, amikor teljesen egyedül marad.

A krakkói Jagelló Egyetemen folytatott tanulmányai mellett drámaiskolába járt, színjátszó csoportokban játszott. Sokat sportolt, síelt, túrázott, kajakozott, úszott, focizott. Mint minden gyerek, ő is focival kezdte, szülővárosa csapatában játszott kapusként. A foci miatt az egyházzal is összetűzésbe került, egyszer ugyanis kirúgta a templom ablakát.

Hittanárként kajak- és sítúrákat szervezett tanítványainak. A sporttal pappá és pápává szentelése után sem hagyott fel; amikor tehette, a hegyek közé ment túrázni, télen síelni. Fiatalkorában Zakopane lejtőit kedvelte leginkább. Vakmerő, technikás síző lehetett, mert a „Tátra fenegyerekei” csoport tagjai közé fogadta. Pápaként személyi titkárával sokszor kijátszották a svájci testőrséget, és „ellógtak” síelni. Kedvenc síterepén róla nevezték el az egyik pályát és az egyik közeli hegycsúcs is nevét viseli.

1978. október 16-án választották pápává. Ennek emlékére egy lengyel hegymászónőtől kavicsot kapott, ami a Mount Everestre vezető Déli Hágóról származott, ezt a csúcsot ugyanis éppen e napon hódította meg.

Ő volt az első szláv, 455 év óta az első nem olasz pápa, 264. az egyházfők sorában.

1981. május 13-án egy török terrorista, Mehmet Ali Agca rálőtt II. János Pálra, aki később meglátogatta merénylőjét a börtönben, és megbocsátott neki.

A világsajtó „utazó pápaként” emlegette, százhuszonkilenc országban járt.

Wadowicébe látogatva a főtéri cukrászdában feltétlenül érdemes megkóstolni II. János Pál pápa kedvenc süteményét, a különleges tojáslikőrös krémest: a „kremówka papieskát”.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Karol Wojtyla