Készítsünk napórát! – Marton Géza előadása a Wojtyla Házban
Képgaléria
Legrégibb időmérő a napóra; ez a minden történelmi kultúrában megtalálható, lenyűgözően egyszerű eszköz. Az egyiptomi obeliszkek szakrális szerepük mellett, mint napórák gnomonja működhettek, de találtak a Kr.e. XV. századból származó „L” alakú napórát is – tudatta a szakértő.
Kifejtette: a babilóniaiak szintén a Napot használták az idő múlásának jelzésére. Az ő örökségük a hatvanas számrendszerükből eredő perc és másodperc is. A görögök fejlett matematikájuk révén különféle megoldásokat alkalmaztak. Az egyik leggyakoribb napóra típus volt abban az időben – és később a rómaiaknál is – a skaphos: a homorú napóra. A keleti kultúrák, mint kínai és az indiai, majd később az iszlám tudósok is magas szinten művelték a gnomonika tudományát. A kínaiak olyan régen használnak függőleges árnyékvetőt vagy mutatót a napfordulók mérésére, hogy az első alkalmazás a legendák ködébe vész. Az iszlám tudósok is magas szinten művelték a gnomonikát, sok ismeret az ő közvetítésükkel jutott el a középkori Európába.
– A napóra, mint neve is mutatja, úgy méri az időt, hogy a Nap által vetett árnyék hosszát és irányát arányítjuk egy skálához. Ahhoz, hogy napóránk jól működjön, több összetevőt is figyelembe kell venni. Ezek közvetlenül összefüggnek azzal a ténnyel, hogy a napóra olyan árnyékváltozásokat mutat, amit a Föld dőlt tengelyű forgása vált ki, miközben kering a Nap körül – jelentette ki az előadó.
A három fő elem, amit a szerkesztéskor szem előtt kell tartani – mondta: a Föld forgástengelyének síkja, amit napóránk esetében a gnomon, mint ezzel párhuzamos jelenít meg; másrészt az egyenlítői sík, ez maga a számlap, ekvatoriális napóránál vagy ennek valamilyen formájú vetülete; és – harmadszor – a napóra helyének földrajzi szélessége, ami a vízszintes sík és a gnomon által bezárt szöget határozza meg.
– Tudjuk, hogy a Föld naponta egyet fordul a tengelye körül, tehát a hosszúsági körök 15 fokonként egy órát jelentenek. A Föld forgástengelye dőlésének következménye az évszakok változása és a megfigyelő számára a Nap útjának változó magassága a horizont felett. Míg a Nap látszólag keletről nyugat felé halad, az árnyékvető által vetett árnyék ellenkező irányba – nyugatról kelet felé mozog – tette hozzá.
Milyen napórát készítsünk? – tette fel hallgatóságának a költői kérdést Marton Géza. A Nap a lehető leghosszabb ideig süssön arra a helyre, ahova az órát telepítjük. A ház vagy kert stílusához illő napóra kerüljön telepítésre. Egy alpesi jelleget mutató ház homlokzatára például festett napórát, míg egy rendezett kertbe, ahol nincs kitéve vandalizmusnak, finoman kidolgozott kovácsoltvas napórát érdemes készíteni. A hely tehát a napóra típusán kívül az anyagát is meghatározza. Ugyancsak lényeges szempont a méret. Ez elsődlegesen attól függ, hogy milyen rálátásunk lesz a napórára, milyen messziről lehet megfigyelni az árnyék vonulását. És természetesen nem elhanyagolható összetevő, hogy mekkora költségvetésből tudunk dolgozni – fogalmazott az előadó.
