Kiskunhalasra vezetett a Porta-túra útvonala
Képgaléria
A tartós szegfű és élőhelye különleges természeti értékei a kiskunsági tájnak, a hosszan tartó virágzási időszak ellenére is kevesen ismerik, látták ezt a ritka fajt. A Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében álló ösvény egy telepített fenyőültetvény sorai között vezet a hátsó pallósorig, ahol tereplépcsőt megmászva juthatnak el a látogatók a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartósszegfű-tövek öveznek.
Információs táblák segítségével tájékozódhatnak a látogatók a ritkaságszámba menő virággal és lelőhelyével kapcsolatban, valamint a fennmaradását veszélyeztető fontosabb tényezőkről és a védelme érdekében tett természetvédelmi tevékenységekről.
A csipkék királynője, a királynők csipkéje – a halasi csipke – nemcsak egy alkotás, hanem Magyarország nagykövete is a világban – tudhatták meg a kecskeméti látogatók Kiskunhalason, a Csipkeházban.
Számos kiválóság kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként, mint IV. Károly és Zita királyné, Julianna holland királynő, Hitachi japán hercegnő, a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné, II. Erzsébet brit uralkodó, Bush amerikai elnök felesége és a jordán királyné. Halasi csipkét adtak át 1996-ban II. János Pál pápának is.
A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről nemzedékre száll, a Csipkeház kiváló népi iparművészei e tudással alkotnak cérnából csodát. A technika bár több mint 110 éves, csipkéik mégis minden évben új motívumokkal bővülnek, melyekben a hagyomány a jelenkor értékeivel társul.
A Thorma János Múzeumban kiderült: Révész György régiséggyűjteményét Szilády Áron lelkész, akadémikus és Gyárfás István egyháztanácsi főgondnok, akadémikus vezetésével megvette a Kiskunhalasi Református Egyház 1874 áprilisában. Ebben az évben a Révész-gyűjtemény és a református líceumi gyűjtemény egyesítésével létrejött a Halasi Múzeum.
1953-ban döntés született a múzeum méltó és végleges elhelyezéséről, melyre a város legnagyobb eklektikus stílusú polgárházában, az 1887-ben épült Kolozsváry-féle kúriában került sor.
A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű, de jelentős mennyiségű régészeti, numizmatikai, képző- és iparművészeti anyagot is tartalmaz. Számottevő még az Adat- és Dokumentumtár, a Fotótár és a Könyvtár is.
Nemrégiben nagybányai alkotók műveiből nyílt kiállítás a múzeum falai között azzal a céllal, hogy a nagybányai festők és Thorma János életművét megismertesse az érdeklődőkkel.
