Vitézi ebéd a Wojtyla népkonyhán
A tizenkét éves Jézus a templomban
„Szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei tudták volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, mentek egy napig, és keresték a rokonok és ismerősök között. Amikor nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy keressék. Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor meglátták, csodálkoztak. Anyja így szólt hozzá: „Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én szomorúan kerestünk.” Ezt felelte: „De miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?” Ám ők nem értették meg ezeket a hozzájuk intézett szavakat. Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Szavait anyja mind megőrizte szívében. Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt.” (Lk 2,41-52)
Háttér a Történelmi Vitézi Rendről
A Vitézi Rend gondolata az ezeréves történelmi múlt alapjára épült, gyökerei visszanyúlnak nemzeti fejlődésünk legrégibb korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt.
Az első világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását, ezért Horthy Miklós kormányzó 1920-ban a hősi magatartás erényére emlékeztetve a Vitézi Rend megalapításával újjáélesztette e hagyományokat.
Olyan egyéneket avattak vitézzé, akik harctereken és nemzeti felkelések alatt példaadó, személyes bátorsággal álltak helyt, avagy magas kitüntetésben részesültek, illetőleg önfeláldozó bátorsággal párosult kiváló nemzetszolgálatban tűntek ki. Az igénylőket vitézi telekkel is jutalmazták.
Társadalmi állásra és rangra való tekintet nélkül a Vitézi Rend tagjai lehettek mindazok, akik az előírt feltételeknek megfeleltek. A követelmények, jogok és kötelességek egyenlő mértékűek voltak, a tagok egyforma jelvényt viseltek, ezáltal a rend nemes értelemben demokratikus jelleget is nyert. A Vitézi Rend kerete, a cím, az avatás és a telekadományozás, valamint a várományosi jog a régi lovagrendek hű másaként felelevenítette azok hagyományait is.
A Történelmi Vitézi Rend napjainkban egyesületként működik, székhelye Budapesten, a Soroksári út 46. szám alatt található. Helyi alapszervezetük a Dél-Közép Magyarországi Törzsszék Bács-Kiskun megyei tagozata, melynek vezetője Tiszavölgyi István székkapitány.