A százéves bajai Szent Szív-templom búcsúját ünnepelték
Képgaléria
Jézus Szentséges Szíve főünnepén, június 7-én este irodalmi kávéházzal kezdődött a centenáriumi ünnepségsorozat a Baja Kiscsávoly településrészén található Szent Szív-templom előtt, a Rábl Színpad közreműködésével, a helyi Keresztény Értelmiségi Szövetség (KÉSZ) szervezésében.
Június 9-én, vasárnap Tóth Tamás, az MKPK titkára mutatott be búcsúi szentmisét a baja-kiscsávolyi Szent Szív-templomban.
A szentmise elején megáldotta Várady Lipót Árpád kalocsa-bácsi érsek mellszobrát.
Várady Lipót Árpád (Temesvár, 1865. június 18. – Kalocsa, 1923. február 18.) katolikus pap, győri püspök, kalocsai érsek, teológiai doktor, egyházi író volt.
1911. március 9-én nevezték ki győri püspöknek. Június 18-án szentelte püspökké Széchényi Miklós nagyváradi püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és Kutrovátz Ernő győri segédpüspök segédletével.
1914-től haláláig volt kalocsa-bácsi érsek. 1916-ban kalocsai érsekként ő koronázta Magyarország utolsó királynéját, Zita királynét. 1919. június 24-én Szamuely Tibor népbiztos és az általa vezetett Lenin-fiúk, akik Kalocsán tömeges gyilkosságokat hajtottak végre, betörtek az érseki palotába is, megverték és megkínozták Várady Lipót Árpád érseket, aki szerencsésen túlélte a bántalmazást.
Tóth Tamás prédikációjában Várady Lipót Árpád érsekről beszélt, kiemelve azt a reményt, amelyet a sok megpróbáltatás ellenére is hordozott a főpásztor. A vörös terror kegyetlenségei, a Trianon okozta trauma közepette a helyi közösségekben látta a fennmaradás lehetőségét.
Ennek jele a templom építtetése és a kitárt kezű Jézus Szíve-szobor is – hangsúlyozta szentbeszédében az MKPK titkára. – Ha a bajok között reményt keresünk, Jézus kitárt karjaiban és az ő Szentéges Szívében mindig megtaláljuk.
A bajai Szent Szív-templom a Kiscsávoly városrész temploma, amely a kalocsai egyházmegye főépítésze, Petrovácz Gyula és tervezőtársa, Foerk Ernő tervei alapján épült, román-gót stílusban.
A templom építése Várady Lipót Árpád kalocsai érsek (1914–1923) érdeme. Alapkövét 1923. június 3-án tették le. A toronykereszt 1924. szeptember 28-án került végső helyére. Az első szentmisét 1924. december 14-én, advent 2. vasárnapján ünnepelték.
A főoltárt díszítő, hársfából készült Jézus Szíve-szobor Csallós András budapesti szobrász munkája. A két mellékoltár szobrai közül Szent József alakját Miskolczy Ferenc és a bajai gipszöntő mester, Kender István készítette.
Meglepően újszerű a szentély falát körbe táncoló angyalok dinamikus ábrázolása. A templom belső terében három rangos festőművész alkotásaiban is gyönyörködhetünk. Prokop Péter pap, író és festőművész nyolc falfestményén kívül Miskolczy Ferenc és B. Mikli Ferenc alkotása is díszíti a templomot. A szentély oldalfalának Prokop-képei 1955-ből valók. Miskolczy Ferenc két olajképet (Szent Erzsébet, Szent Imre) festett a templom számára, ezek a mellékoltárokon láthatók. A harmadik, egész alakos olajfestményt, amely a főbejárat mellett található, B. Mikli Ferenc készítette Szent Ritáról 1958-ban. A kereszthajó üvegablakait id. Éber Sándor tervezte.
Június 16-án, vasárnap Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke mutatta be a centenáriumi hálaadó szentmisét.
A főpásztor a szentmise elején elmondta, hogy kiskatonai szolgálata alatt fontos volt számára ez a templom – amelynek keresztjét a laktanyából is láthatta –, és a titokban, sötétben, a sekrestyében tartott szentmiséken való részvétel. Az akkori plébános, Soproni János atya pedig szellemi táplálékkal is ellátta, így a templom és plébánosa már több mint ötven éve ismert volt számára.
Szentbeszédét Bábel Balázs első triduumának gondolataival kezdte, amelyet 1977. június 16-án tartott, ugyanebben a templomban.
Az érsek felelevenített egy katonatörténetet, amely Baján történt Várszegi Asztrikkal, a későbbi pannonhalmi apáttal. Az akkori kommunista hatalom pontosan tudta, mit jelent egy templom: Isten igéjével és az Oltáriszentséggel való megerősödés helye, és ezért nem mehetnek a kiskatonák a templom közelébe sem.
Ők tudták jól, hogy mit jelent a templom – emelte ki Bábel Balázs. – Ezért jövünk ide, hogy megerősödjünk, mert Jézus hív. Nem csupán parancsot teljesítünk, hanem hívásra válaszolunk.
A templom összeköti a múltat a jelent és jövőt, a mennyet és a földet, horizontálisan és vertikálisan és időben is összeköt bennünket, közösséget teremt. Így kapaszkodunk a hitbeli elődeinkbe, erősödünk a jelenben, és tudjuk tovább építeni közösségünket – fogalmazott a főpásztor.
A mai ünnep nem végállomás, hanem staféta, amely immár a mi kezünkben van. A mi felelősségünk, hogy ezt a hitet és a biztos jövőt továbbadjuk – mondta a kalocsa- kecskeméti érsek
A szentmise végén a templomért végzett szolgálataiért egyházközségi díjban részesült Kereskedő Zoltán, aki 35 évig volt a plébánia lelkipásztora; Budinkity Mária 25 éves sekrestyési szolgálatáért és Horváth Ferenc 50 éves kántori szolgálatáért vehette át Bábel Balázs érsektől az elismerő plakettet.
