Mindennapi mérgeink....
A PORTA Egyesület szívügyének tekinti a környezetvédelmet. Most induló sorozatomban arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek során felhasznált szerek kiválthatók környezetbarátabb más, kevésbé környezetkárosító anyagok használatával. Ma a mosogatás során használt szerekről szólok.Lássuk...
Kézi mosogatószereket többféle kiszerelésben, illetve illattal (aloe verástól a fenyőillatúig) széles választékban találhatunk a boltok polcain. A legújabbak már kézkímélőek és antibakteriális hatásúak.
Miből is áll?
A mosogatószer mesterséges anyagokból előállított, zsírtalanító hatóanyagokat, foszfátokat, színezékeket, tenzideket, illatosítóanyagokat, kézvédő adalékokat tartalmazó vegyianyag. A felsorolt összetevők egyike sem mondható kifejezetten környezetkímélőnek.A foszfát károsan hat az élővizekre, ugyanis megakadályozza, hogy a baktériumok lebontsák a szennyvizekben található anyagokat, és hasznosítható formában visszajuttassák a talajba. A tenzid fényessé teszi a felületeket, de öblögetés után is megmarad, felgyorsítva szervezetünkben más mérgek, élelmiszer-adalékok felszívódását. Minden vegyszer hatással van szervezetünkre, a kérdés csak az - mennyire? A mosogatószerben található szintetikus anyagok használata közvetlen negatív hatást is gyakorolhat egészségünkre. Ma már köztudott, hogy a daganatos betegségeket döntően a környezetünkben található rákkeltő anyagok váltják ki, amelyek jelentős része mesterséges vegyi anyag. Egy Egyesült Államokban végzett vizsgálat újszülöttek köldökzsinórvérét elemezte. A vizsgálatok során összesen 287, rák, idegrendszeri probléma, születési vagy fejlődési rendellenesség kiváltására alkalmas vegyi anyagot találtak. Ezek mind az anya szervezetéből kerültek az újszülött vérébe. A vegyszerek hosszabb távon allergiát, asztmát, és egyéb betegségeket is okozhatnak. Hogyan lehet ezeket a hatásokat elkerülni mosogatás alkalmával? Ajánlott a gumikesztyű használata és munka utáni szellőztetés, vagy esetleg más megoldások után nézni.Vannak kifejezetten környezetkímélő, klór- és foszfátmentes öko-tisztítószerek, melyek nem tartalmaznak töltőanyagot, szintetikus színezőanyagot, illetve optikai fehérítőt. Mosóaktív anyagaik növényolaj és zsír származékai, melyek biológiai úton, teljesen lebomlanak. Így számtalan, szervezetünket érő hatás védhető ki. Hazai alkalmazásuk egyelőre nem túl gyakori, amit bizonyít, hogy a meglátogatott üzletek közül mindössze két hipermarketben árusítottak öko-mosogatószert. Igény lenne rájuk, ám horribilis áruk erősen szűri a felhasználók körét. Nagyanyáink praktikáit ellenben bármikor segítségül hívhatjuk; ők természetes módszereket használtak, úgymint: ecet, citromlé, konyhasó, mosószóda és a szódabikarbóna. Az általuk alkalmazott \"mosogatószereket\" ma is biztosan alkalmazhatjuk.
• Makacsabb szennyeződések kezelése során konyhasót, mosószódát vagy szódabikarbónát használjunk.
• A rozsdamentes acélból készült edényeket meleg vízzel mossuk el, majd citromlével vagy ecettel dörzsöljük be.
• Zománcedények súrolásához csak sót használunk, így nem veszti el fényét.
• Odaégett edények alját sóval tisztítsuk. Ezután hirtelen, meleg vízzel forrázzuk le, majd alaposan öblítsük el.
• Üvegek és kristályok tisztítására só és ecet keverékét használjuk.
