Heltai Nándor hírlapíróra, helytörténészre emlékeztek a Wojtyla Házban
Képgaléria
Farkas P. József igazgató, korábban mint egykori újságíró kolléga, kiadóvezető és hajdani népművelő kezdeményezése alapján a rendezvény résztvevői egy keresztmetszetet kaptak Heltai Nándor rendkívül szerteágazó, sokoldalú, ma is nehezen felbecsülhető értékteremtő munkásságáról.
Ebben közreműködtek Heltai Nándor korábbi kollégái, mai helytörténészek, akik újságcikkek, könyvek, tévériportok, személyes emlékek alapján idézték fel Heltai Nándor alakját, kiemelkedő tevékenységét.
Dr. Váczi Tamás, aki a Petőfi Népénél és a Kecskeméti Lapoknál dolgozott együtt Heltai Nándorral, foglalta keretbe a visszaemlékezéseket, filmbejátszásokat. Részleteket idézett a Varga Géza által szerkesztett Hírös Naptárban 2015-ben, Heltai Nándor 85. születésnapjára megjelent átfogó ismertetőből, a Győrben született Heltai visszaemlékezéséből gyermekkoráról, tanulmányairól, pályafutásáról.
Ez utóbbi korai szakaszát ismertette videóüzenetében a neves csornai helytörténeti kutató és tanár, Szalay Balázs, áttekintve Heltai mosonmagyaróvári, utóbb csornai könyvtárvezetői, majd szélesebb értelemben vett népművelői tevékenységét, és az 1956-os forradalom helyi történéseiben játszott aktív szerepét, bátor kiállását.
Ennek később hátrányos következménye lett. Házasságkötése után, 1957-ben Kecskemétre költözött, miután felesége itt kapott állást, és lett később itt könyvtáros. Heltai Nándor azonban – a róla és tevékenységéről írt negatív jellemzések miatt – nem kapott a városban a képzettségének, tudásának megfelelő munkát, kézi- és gépszedő tanulóként helyezkedett el a nyomdában.
Később, 1958-ban egy minisztériumi értékelés súlyosan elmarasztalta Kecskemét városát a kulturális élet elmaradottsága miatt. Keresniük kellett egy szakképzett, fiatal népművelőt, aki változást hozhat. Így történhetett, hogy végül Heltai népművelési felügyelő lett a városházán, és innentől valóban megindult a pezsgés a kulturális területen. Ezernyi ötlet, kezdeményezés fűződik a nevéhez, népzenei és néptánc találkozók, tanyai filmklubok, író-olvasó találkozók, szerzői estek, szoboravatások, Naiv Művészek Múzeuma, Katona József emlékház kezdeményezése. Rendre megfordultak Heltai Nándor meghívására Kecskeméten neves írók, művészek: Veres Péter, Szabó Pál, Füst Milán, Németh László, Váci Mihály, Illyés Gyula, Moldova György, Pilinszky János, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Buda Ferenc és Kodály Zoltán is.
Ezen időszak epizódjairól és a közös munkáról Gyergyádesz László beszélt, aki ifjú népművelőként 1969-ben került Kecskemétre, Heltai Nándor munkatársául, s köztük tanítványi és mentori kapcsolat alakult ki.
Ezt követően, a 70-es évek elején ment át Heltai Nándor a megyei napilaphoz, a Petőfi Népéhez, ahol 1991-ig volt főállásban. Előbb művelődési rovatvezető, később főmunkatárs lett, és írt sok ezer cikket, írt-szerkesztett 60 könyvet: helytörténeti munkákat, Kecskemét jeleseit megidéző életrajzokat, a város építészeti hagyományait bemutató köteteket, város- és megyeismertető útikönyveket, tartott 300 előadást. Később a Kecskeméti Lapok szerkesztőségével lett szoros munkakapcsolata, a Kiadó illetve a Porta Egyesület Heltai számos kötetét gondozta, és juttatta el az olvasókhoz.
Kerekes Magda nyugalmazott könyvtáros, akivel sok közös munkában vett részt, beszélt Heltai korai kecskeméti éveiről, arról hogy Nándor egy különös tehetségű ember volt, aki – akárcsak a hozzá hasonló, kiemelkedő egyéniségek – öntörvényű volt, de rengeteg értékkel gyarapította városát. A kecskemétiek nem csak a könyveiből, cikkeiből ismerhették, hanem azokból a nagyszabású országos rádiós vetélkedőkből is, amelyekben több más, nagy tudású lokálpatriótával együtt Kecskemét városát képviselte az országos nyilvánosság előtt. Ezután bemutatott a saját könyvtárában őrzött tucatnyi Heltai kötetet, egyikéhez egy 1970-ben kelt levelet, amelyben Heltai Nándor népművelési felügyelő köszönte meg neki a közös munkát.
Heltai kapcsolata a megyei könyvtárral hat évtizeden át végig szoros maradt. Erről az időszakról, kiemelten az utolsó bő negyedszázadról Egyediné Gál Erika, a helytörténeti gyűjtemény vezetője küldött egy tartalmas összefoglalót. Mint írta, Heltai Nándor szinte családtag volt a könyvtárban. Keresett, kutatott, mindig készült valamire. Nagyon művelt, a szépre, jóra fogékony ember volt, Kecskemét volt a szerelme. Sok évtizedes munkásságát számtalan kitüntetéssel, elismeréssel jutalmazták.
Egyediné Gál Erika három filmet is ajánlott a rendezvény résztvevőinek, amelyeket le is vetítettek. Heltai Nándor kecskemétiségről vallott gondolatait rögzítette a Kecskeméti Televízió rövidfilmje. Miként egy másik azt, amikor Kecskemét város irányításának, tanácsának, önkormányzatának, törvényhatósági igazgatásának történetét foglalta össze a kutató. A harmadik, 1990-ben készült filmben Heltai egy, Jókai és Kecskemét kapcsolatát feldolgozó, készülő kötetéről beszélt.
Megtudhattuk még, hogy a könyvtár 2016-ban az önkormányzat támogatásával megvásárolta Heltai Nándor 10 könyvét és sok-sok kéziratát, amelyeket a könyvtár digitalizált, és azokat a könyvtár honlapján minden érdeklődő elolvashatja.
Ugyancsak fontos, hogy Heltai Nándor hírlapíró, helytörténész munkássága, mint nemzeti érték, 2015. április 9. napján bekerült a Kecskeméti Települési Értéktárba.
