Bosszúból nincs igazgatója a nemzeti parknak?
(STOP) Klasszikus erővita kezd kibontakozni a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatói tisztségéért. A témáért felelős szakállamtitkár szerint semmi különös nincs abban, ha újra kiírják a pályázatot, az pedig, hogy korábbi üzlettársa és barátja is jelentkezett a posztra, nem feltételezetten jelent rosszat. Az alkalmas jelöltek pedig úgy érzik, bosszúból nem kaphatják meg a tisztséget.
Újra pályáztatják a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatói posztját. Mint arról korábban beszámoltunk, több aggály is felvetődik a jelenlegi igazgató, Kállay György személyével kapcsolatban. A minisztérium végül úgy határozott, mivel nem volt megfelelő jelentkező, ezért újra kiírják a pályázatot. A pályázók között egyébként szerepelt Kállay is, aki egyszer már megfelelt a feltételeknek, és olyanok, akik már többször összetűzésbe kerültek a parkigazgatóval és a szakterületet irányító Haraszthy László szakállamtitkárral.
Ugyanakkor érdekes, hogy több olyan személy is jelentkezet a pályázatra, akik szakmai hátterük alapján kétséget kizárólag alkalmasak voltak, ám még így sem sikerült eredményt hirdetni. Haraszthy László, a Környezetvédelmi Minisztérium témáért felelős szakállamtitkár azt mondta, a pályázók köréből nem találtak megfelelő igazgatót. Ebben nincs semmi különös - tette hozzá. Haraszthy szerint a Kiskunsági Nemzeti Park új vezetőjének a szakmai feltételeken túl más szempontoknak is meg kell felelnie, például vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. Ugyanakkor azt Haraszthy elismerte, hogy volt olyan jelentkező is, aki megfelelt a pályázati feltételeknek, de "az, hogy ha valaki megfelel a feltételeknek az még nem jelent semmit. Ez nem feltételezi azt, hogy rögtön ki lesz választva a posztra legalkalmasabb ember." Kérdésünkre, hogy az új eljárásban mi fog változni a korábbiakhoz képest, Haraszthy azt mondta, nagy valószínűséggel nem fog változni a következő pályázati kiírás.
Ugyanakkor a vezető nem érti, hogy a sajtó miért támadja őt és beosztottját, Kállay Györgyöt azért, mert korábban közös vállalkozásban vettek részt, és húsz éves barátság van köztük. A vállalkozás Haraszthy szerint amúgy sem volt sikeres, Kállayhoz fűződő baráti viszonya pedig nem jelentett soha előnyöket beosztottjának, hiszen az egy független intézmény élén állt. Haraszthy szerint az egész mögött néhány sértődött, egykori nemzeti parki dolgozó manipulációja van, akik szeretnék őt lejáratni. Kállay igazgatói székét anno szabályos pályázaton nyerte el, amibe senki nem segítette bele, mint ahogy az államtitkár fogalmazott, az alkalmasságot objektíven el lehet dönteni, vissza lehet keresni, hogy akkor milyen feltételeknek felelt meg Kállay.
A helyettes államtitkár által emlegetett lejáratók között a legutóbbi pályázati résztvevők közül több található. A pályázati feltételeknek ők sem feleltek meg. Haraszthy és Kállayt többen támadták a legkülönfélébb ügyekben, kezdve az általuk vezetett Magyar Madártani Egyesülettől, a legutóbbi szürkemarhás történetig. De 2002-ben például a Madártani Egyesület kezelésében lévő területen végeztek egy kaszáltatást, amelynek több védett növény is áldozatul esett. Akkor egy Haraszthy által adott minisztériumi szakvélemény miatt ejtették a másfél millió forintos természetkárosítás vádját, igaz ő akkor már nem volt az egyesületben. Az akkor még helyettes államtitkár szakvéleményében arra hivatkozott, hogy a kaszálást helyesen végezték el, mert a parlagi viperáknak így megfelelőbb életkörülményt lehet biztosítani. Az akkori feljelentők között találjuk a nemzeti park korábbi igazgatóját, Szilágyi Gábort. De Boros Emil, a park egykori ökológiai felügyelője is tett már Kállay ellen feljelentést, sőt Dobrosi Dénes is, aki jelenleg munkajogi perben áll a parkkal. Mindhárman indultak a legutóbbi pályázaton, de az elbírálók szerint szakmailag alkalmatlanok voltak a tisztségre.