Ma negyvenhatan frissültek föl a Wojtyla Házban, a kánikukla-poklában
Nemrég még attól tartottunk, hogy az idén nem lesz igazi nyár, most pedig igen tartósnak bizonyuló hőhullám kínozza egész Európát. A közel egy hete tartó hőség egyre jobban kimeríti az emberi szervezetet, fáradékonyak, kimerültek és ingerlékenyek vagyunk. A magas UV-sugárzás miatt pedig fokozott a leégés veszélye – akár tíz-tizenöt perc alatt rákvörösek lehetünk a tűző napon –, és egyre gyakoribbak a rosszullétek is. Budapesten az elmúlt napokban a napi átlagnál húsz százalékkal több riasztás érkezett az Országos Mentőszolgálathoz. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője szerint míg egy átlagos napon 350-400 riasztás fut be hozzájuk, ilyen forróságban könnyen eléri az ötszázat is a hívások száma. Mint mondta, főleg az idős, szívbeteg emberek viselik nehezen a nagy meleget, főleg hozzájuk hívják ki a mentőket.
Harmadfokú riasztás, azaz hőségriadó van érvényben, ami annyit jelent, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 25, 27 fokot is. A közel 40 fokos napi maximumok mellé 20 fok feletti éjszakai minimumok társulnak, így éjszaka sem frissül fel a levegő. A fülledtség pedig végzetes következményekkel is járhat. Az országos tisztiorvosi szolgálat adatai szerint a második riasztási fokozat idején általában 15, a harmadiknál 30 százalékkal nő a halálozások száma. Az ok éppúgy lehet baleset, mint a hőség okozta túlzott fizikai igénybevétel. A legveszélyeztetettebbek a magas vérnyomástól, keringési zavaroktól szenvedők, valamint a 65 év felettiek. De bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatása is lehet a szédülés, amit az esetleges folyadékhiány még inkább felerősít, fokozva ezzel a balesetveszélyt.
Noha jólesne már az enyhülés, érezhető javulás a következő napokban sem várható, sőt, nehéz napok várhatnak a frontérzékenyekre. Az előrejelzések szerint szombaton gyenge melegfronti hatás társul a forrósághoz. Így erősödhetnek a gyulladásos panaszok, nehézlégzés léphet fel, nő a reakcióidő, éppen ezért érdemes fokozottabban odafigyelni a közlekedésnél. Vasárnap egy gyenge hidegfront érkezik, de várhatóan nem sokat enyhít majd a forróságon. Főleg a szívbetegeket terheli ez a fronthatás, az ő szervezetüket már a tartós meleg is megviselte, ehhez társulnak még a hidegfronttal járó panaszok. Zivatarok környezetében az asztmás panaszok és a szélérzékeny fejfájósok tünetei erősödhetnek, valamint a csapadék közeledését a reumás fájdalmakkal küzdők is előre megérezhetik.
Statisztikai adatok alapján az emberek 78 százaléka érzékeny az időjárási folyamatokra, míg 30 százalékuknál kifejezetten életminőség-rontó tünetek jelentkeznek: fáj a fejük, émelyeg a gyomruk, bágyadtak és alulteljesítenek. A nők, mivel alkatilag érzékenyebbek és hormonháztartásuk bonyolultsága is jobban befolyásolja a vegetatív idegrendszerüket, gyakran már olyan gyenge időjárás-változásokat is megéreznek, amelyek a férfiaknál még semmilyen panaszt nem okoznak. Abban, hogy ki és milyen időjárási frontra érzékeny, a biotípusának és életkorának is nagy szerepe van.
Mi magyarok főleg a melegfrontra vagyunk érzékenyek. Szervezetünk fáradtsággal, ingerlékenységgel, koncentrációzavarral, fejfájással, álmatlansággal reagál erre a frontra, de ennél is komolyabb gondot okozhat az, hogy rosszabbodhat a krónikus betegségben szenvedők állapota, növekedhet a vérzékenység. A melegfront általában a megérkezése előtt okoz tüneteket, ellentétben a hidegfronttal. A hidegfrontra érzékenyek – több köztük a nő, mint a férfi – gyakran panaszkodnak álmosságra, szédülésre, fejfájásra. A fokozódó görcshajlam az oka, hogy ilyen időszakban megnövekedhet a szülések száma, de az epe- vese- és gyomorbetegek is számíthatnak görcsös rohamokra.
A tikkasztó hőségben a legfontosabb, hogy a legmelegebb órákban tartózkodjunk hűvös helyen – a lakásokat éjjel szellőztessük át, nappalra csukjuk be az ablakokat, és sötétítsünk be –, ha tehetjük, minden nap töltsünk lnéhány órát légkondicionált helyiségben. Figyeljünk azonban arra, hogy a klimatizált viszonyok mellett is fogyasszunk a szokásosnál több folyadékot; mivel a klímaberendezések többségében nincs párásító, ezért hideg, de száraz levegővel tölti meg a teret, megfelelő folyadékpótlás nélkül így fennállhat a kiszáradás veszélye. Fontos, hogy ne csak akkor igyunk, amikor szomjasak vagyunk, hiszen már két százalékos folyadékvesztésnél csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképességünk. A kiszáradás első jelei a fejfájás és a koncentrálóképesség csökkenése, ha ezt észleljük, azonnal igyunk valamit. Ne fogyasszunk azonban alkoholt és cukros, szénsavas italokat, az előbbiek ugyanis vizet vonnak el, az utóbbiak pedig – puffadást okozva – a légzést nehezíthetik.