Betyárok hírneve csalogatja a vendégeket
Aki öt évvel ezelőtt látta, nehezen képzelhette, milyen volt fénykorában az adacsi Ötömösi Geréby-kúria. Nem volt se ajtaja, se ablaka, falairól tégláig, vályogig lemállott a vakolat.
A második világháborút követő államosítás után az épületben működött a helyi termelőszövetkezet, funkcionált iskolaként, magtárként. Már-már az enyészetté vált, amikor 2004-ben, immár magánkézből megvásárolta egy kunszentmiklósi alapítvány. Hét millió forintért, egy közepes panellakás árán.
Pályázati pénzből 2007-ben sikerült felújítani az akkor már igen romos állapotban lévő épület tetőszerkezetét, egy másik forrásból nemrég ért véget a külső-belső vakolatcsere, a belső korszerűsítés és a nyílászárók beépítése - meséli Józanné Sípos Etelka, a Szent Imre Szakképző Iskola igazgatója. A kőműves mesterséget tanuló diákjai is kivették részüket a munkákból, a kúria melletti kiszolgáló épületet pedig teljes egészében ők emelték.
A műemlék jellegű épület régi és mai állapotát megörökítő fotók magukért beszélnek. A majorság egykori bérlői, a kúriaépítő Geréby család is megirigyelné a kívül-belül megújult, vendégek és rendezvények fogadására szánt szálláshelyet. De még jobban elcsodálkoznának azon, hogy a hírhedt alföldi betyár, Rózsa Sándor az első számú vendégcsalogatójuk.
A korabeli bútorzatból, berendezésből semmi sem maradt fenn, egy jellegzetes karaktert viszont kellett találni a belső térnek - magyarázza a házigazda. - A betyárkultusz adta magát, mivel Adacs kedvelt helye lehetett a betyároknak, akik az üldöztetés miatt az ilyen mocsaras, pusztai helyeket keresték.
Az étterem gerendás mennyezetéhez jól megy a szőlőprés, a korabeli vendégfogadók korát idéző eredeti faasztalok. A legnagyobb kuriózum egy a kínpad, valódi vaslánccal, bilinccsel.
