Alig néhány hónap alatt több mint egy tucat gondozottat kísért el utolsó útjára a Karol Wojtyla Barátság Központ sorsközössége. Munkatársak, sorstársak álltak meg a ravatalnál; gyakran hozzátartozójuk sem volt az elhunytaknak. S most ismét tragikus hír érkezett: örökre elment Knisz János, a kecskeméti népkonyha egyik közkedvelt, szeretett, szerény, halk szavú gondozottja. Soha nem volt senkinek panasza rá, a légynek sem tudott ártani. Hosszú éveken át járt a Wojtyla Házba, és nem csak ebédelni, de dolgozni is. Önkéntes munkát vállalt. Mindent elvégzett, amit rá bíztak az intézményben és körülötte. Ő pedig sosem mondott nemet, csak tette, amit megtehetett. Alkotó tagja volt a népkonyha nagy családjának, bármikor számíthattak rá gondozott társai és az intézmény vezetősége egyaránt. Búcsúzik tőle a Wojtyla Ház közössége: Kedves János! Örülünk, hogy ismerhettünk, szerethettünk. A kegyelmes Isten adjon nyugodalmat Neked ott, ahol most vagy, és vigasztalást az utánad maradottaknak. (Archív fotók: Mátyus István)
Részletek