Elvarázsolta Veszprém a Wojtyla Barátság Központ nyugdíjasait
Képgaléria
Farkas Pál klubvezető és dr. Fekete László szervezésében – utóbbi egykori kecskeméti piarista diák, akit számos egyházi méltóság barátságával ajándékozott meg – Veszprém szakrális helyeinek megismerésére gyűltek egybe a zarándokok azon közös óhajuktól vezérelve, hogy ápolják nemzettudatukat, elmélyítsék keresztény vallásos érzületüket, miszerint: „Tüzed, Uram Jézus, szítsd a szívemben, lángja lobogjon elevenebben!”.
Első úticéljukként a veszprémi érsekség főtemplomát, a Szent Mihály-székesegyházat jelölték meg, ahol dr. Márfi Gyula érsek köszöntötte az alföldi vendégeket. Farkas Pál tolmácsolta dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek üdvözletét, egyúttal átadta a Wojtyla Barátság Központ sorsközösségének szerény ajándékát.
A templom oszlopfőit Árpád-kori faragványok mintájára alakították ki az 1907 és 1910 közötti felújítás során. A mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiak Mária mennybemenetelét, illetve Szent Györgyöt, a déliek Szent Annát, valamint Szent Imrét szemléltetik. A templom falképei Szirmay Antal munkái; mások mellett az Árpád-ház szentjeit, Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost és Hippói Szent Ágostont, valamint a négy evangélistát ábrázolják. Az üvegablakokon Szent István, Szent Margit, Boldog Ilona, Gizella királyné, Szent József és Szent Gellért látható. A székesegyház Boldog Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi - derült ki Gyula érsek tájékoztatásából.
A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter veszprémi püspökök sírkövét. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Biró Márton püspök 1762-ben készült barokk síremléke kapott helyet.
Második helyszínként a Szaléziánumban – Érsekségi Turisztikai Központban – barangoltak. Megcsodálták az épületkomplexum barokk termeit, liturgikus kincseit.
A Szaléziánum emeletén négy enteriőr jellegű, freskódíszes barokk terem várta a kecskeméti látogatókat. Itt a korabeli műtárgyakat megtekintve átélték a barokk világ hangulatát. Megismerték a ház egykori híres lakóinak élettörténetét, többek között Padányi Bíró Márton veszprémi püspökét, aki a 18. században az egyházmegyében folyó művészi tevékenység kiemelkedő mecénása volt. Gyönyörködhettek azokban a 18. század végi tájképi témájú freskókban, amelyeket rendkívül igényes minőségben, a barokk kor szokásától eltérően egységesen, minden emeleti szobában megtaláltak. A „Képtálaló asztal” segítségével végig követhették a restaurátorok szorgalmas munkáját és a barokk termek varázslatos átalakítását. A másik két helyiségben találkozhattak az Érseki Levéltár és Könyvtár rejtett kincseivel: ősnyomtatványokkal, emlékkönyvekkel, albumokkal, kéziratokkal, térképekkel, oklevelekkel.
A ház második emeletén készült a tetőtéri galéria, ahol betekintést nyerhettek a Főegyházmegye hétköznapjaiba, egyúttal barátkoztak a liturgikus tárgyak mindennapi használatával. Multimédiás eszközökkel megidézték a liturgikus naptárat, megszemlélték az egyházi szertartás eszközeit, a Veszprémi Főszékesegyház kottatárát, egyben meg is hallgatták az abban szereplő 18-19. századi zeneműveket. Interaktív multimédia segítségével virtuális utazást tettek a Főegyházmegyében és Veszprém városában, mindeközben korabeli és jelenlegi fényképeken vehették szemügyre azok múltját, jelenét.
Ebédjüket – bensőséges, szeretetteljes fogadtatás közepette – az Érseki Hittudományi Főiskola étkezdéjében fogyasztották el.
A későbbiekben séta következett a Várban, miközben Szent István és Gizella királyné szobránál fotózkodtak.
Az eseménydús kalandtúra záró akkordjaként megálltak a város egyik legelegánsabb vendéglátóhelyénél, a Schőnig Cukrászdánál, ahol Farkas Pál meghívta a csapatot egy-egy fejedelmi nyalánkságra, üdítőre-frissítőre.
Estéhez közeledve végül búcsút intettek Reményi János helybéli polgárnak, aki egész nap kalauzolta a társaságot Veszprém varázslatos látnivalói között.
