Tizenkilenc éve történt a csernobili katasztrófa
Tizenkilenc éve, 1986. április 26-án következett be a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége.
RészletekJúlius 17. szerda, Elek, Endre
- Kezdőlap
- Minden hír listázása
CO2 kvóták júniustól
Az emisszió-kereskedelemben résztvevő magyarországi vállalatok legkésőbb júniusig megtudhatják, hogy mennyi szén-dioxid kvótát bocsát az állam rendelkezésükre.
RészletekNegyedmillió hektár erdő veszélyben
Országszerte 280 ezer hektár erdő fertőzött a gyapjaslepke petéivel, de ennél bizonyosan nagyobb lesz a károsodott terület; a kikelt hernyókat ugyanis 50-60 kilométerre is elviszi a szél.
RészletekÉszak-Sajóvölgy uniós támogatással fejlődik
Több mint 101 millió forint uniós támogatást nyert az a pályázat, amelynek benyújtói munkanélkülieket foglalkoztatnának a környezetvédelemben.
RészletekHuMuSz-vélemény a betétdíjas kormányrendeletről
Egy évtizede várjuk és talán jövőre végre életbe is lép a betétdíjas kormányrendelet. A holnap kormányülésre kerülő tervezet azonban nem fog átütő környezetvédelmi hatást kiváltani, leginkább azért, mert teljes mértékben az önkéntességen alapul és senkit nem ösztönöz vagy kötelez újratöltésre!
RészletekLaborállatok napja
Állatok tízmillióit használják fel évente laboratóriumi kísérletekhez; e vizsgálatok mindössze 6 százalékát végzik gyógyászati célokból. Április 24-én, a laboratóriumi állatok védelmének napján az állatvédők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát az állatkísérletek helyett.
RészletekA világ helyzete 2005
A washingtoni Világfigyelő Intézet 20 éve jelenteti meg A világ helyzete című köteteit, melyben a jeles szerzők az elmúlt év legfontosabb környezetvédelmet érintő témáit dolgozzák fel. A könyv 1991 óta magyarul is megjelenik a Föld Napján.
RészletekAggasztó ökológiai lábnyomok a természetben a Föld napján
Hazánk környezeti állapota bizonyos területeken javult az utóbbi években, például csökkent a víz- és az energiafelhasználás, a szén-dioxid-kibocsátás. Ennek ellenére a levegő sok helyen továbbra is kibírhatatlanul szennyezett, a szennyvíztisztítási mutatókkal sem igen dicsekedhetünk, állat- és növényállományunk is egyre kevésbé sokféle.
RészletekMészárszék lett a Duna-deltából
Környezetvédők három évre betiltanák a vadászatot a bioszféra-rezervátumban Több tízezer madarat és emlősállatot pusztítanak el évente a vadászok a bioszféra-rezervátummá és a világörökség részévé nyilvánított Duna-deltában. A környezetvédők most azt kérik, hogy a hatóságok legalább három évig tiltsak be a vadak elejtését a területen. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) képviselői szerint erre kicsi az esély - ismerve a román szabályozást. Szabó-Szeley László, az Avis Alapítvány elnöke szerint a szomszédos ország törvényhozói tizenhat nemzetközi védettséget élvező madárfaj vadászatának engedélyezését tervezik.
RészletekA parlagfű ellen is segíthet az inváziós biológia
1989-ben még a Duna-körben "környezetpolitizált", utána tíz évig Új-Zélandon, majd Dániában folytatta Magyarországon megkezdett ökológiai kutatásait Lövei Gábor. A nemzetközi kutatói pályafutás legfontosabb tapasztalata, hogy - világrészektől függetlenül - a környezeti problémák és a megoldások is hasonlóak.
Részletek
