Július 23. kedd, Lenke
Csehországba utazik az Aurin Leánykar

Csehországba utazik az Aurin Leánykar

2016. szeptember 5. 19:13

Alig csengettek be az új tanévre, máris kórusfesztiválra utazik a kecskeméti Kodály Iskola Aurin Leánykara. Csehországban, a Brno melletti Vyskov városkában énekelnek szeptember 11-16. között. Utazásukat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága támogatja.

Részletek
A bugaci Karikás Csárda ételadománya: kelkáposzta főzelék marhapörkölttel

A bugaci Karikás Csárda ételadománya: kelkáposzta főzelék marhapörkölttel

2016. szeptember 5. 14:53 | Adományok Wojtyla Ház

A Kiskunsági Nemzeti Park bejáratánál található a Karikás Csárda. Az 1993-ban átadott épület kívül-belül őrzi a népi építészet hagyományait. A fehér falú, nádtetős építmény, kis ablakokkal, árnyas udvarával a romantikus alföldi hangulatot idézi. Mesterszakácsuk, Kun Péter különös figyelmet fordít a tradicionális magyar konyha jegyeinek megőrzésére. Olyan különlegességnek számító húsokból varázsol ételeket, mint az őshonos rackajuh, szürkemarha vagy mangalica. Ennek az étteremnek a tulajdonosa, Kovács Zoltán ajánlott fel mintegy százhúsz adag ételt hétfőn a kecskeméti Wojtyla népkonyha szegényeinek: kelkáposzta főzeléket marhapörkölttel - mindenki legnagyobb megelégedésére. (Fotók: Mátyus István)

Részletek
Teréz anya szentté avatását ünnepelték a Wojtyla Házban

Teréz anya szentté avatását ünnepelték a Wojtyla Házban

2016. szeptember 5. 14:52 | Wojtyla Ház

Kecskemét – Szentmisével üdvözölték Kalkuttai Teréz anya szeptember 4-ei szentté avatását a Karol Wojtyla Barátság Központban. Az ünnepi szentmisét, melyen a népkonyha munkatársain és mintegy százhúsz gondozottján, vendégein kívül a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend két tagja: Dominik és Romana nővérek, valamint Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, az Egyházügyi Munkacsoport vezetője is részt vett, Gál József atya, a Barátok temploma káplánja celebrálta. (Fotók: Mátyus István)

Részletek

225 éve, 1791. szeptember 4-én szentelte föl Splényi Ferencz váci püspök a kecskeméti Nagytemplomot és annak főoltárát.

2016. szeptember 5. 09:21 | Wojtyla Ház

A Nagytemplom egykor... A Nagytemplom építése 1774-ben kezdődött el. Először arra gondoltak, hogy a nagy pestisjárvány emlékére 1743-ban emelt Szentháromság-szobor szomszédságában, attól keletre építik fel, de aztán Oswald Gáspár piarista szerzetes-testvér, aki építészeti tudását Németországban és Itáliában szerezte, és akit a plébániatemplom felépítésével bíztak meg, a területet erősen talajvizesnek találta. Végül is Erdélyi plébános javaslatára jelölték ki a templom jelenlegi helyét, ahol meg is kezdődött az építkezés: Oswald 1774. március 26-án egy váci kőműves mester (Hausmann János?) segítségével kimérte az új plébániatemplom helyét és megkezdték az alapok ásását. Az új építési terület magasabb fekvésű volt, mint az előző és a talaja is szilárdabb. Az új templom alapkövét május 28-án tették le. A munkálatokat Fischer Boldizsár váci kőműves-pallér és emberei végezték. A templom építéséhez nagymennyiségű jakabszállási terméskövet, valamint 1,430.000 darab téglát használtak fel. Megszervezték a mészszállítást a Nógrád-megyei Nézsáról, valamint a faragott kő szállítását Pestről. Az építkezéshez szükséges faanyagot Szolnokon szerezték be, és a Tiszán eresztették le a szikrai partokig, ahonnan fogatokkal hozták Kecskemétre. A város a torony építéséhez 6 000 forintot utalt ki azzal, hogy abban toronyórát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell nappali és éjjeli őrségről, mely az akkoriban gyakran fellobbanó tüzek megfigyelését végzi.

Részletek